Líbia bírálta az embercsempészek elleni uniós missziót

Nem támogatja az Európai Unió által a földközi-tengeri menekülthullám megfékezése érdekében indítandó, embercsempészek elleni katonai missziót a nemzetközileg elismert líbiai kormány – közölte kedden Haszim al-Aribi líbiai kormányszóvivő.

„Nem fogadjuk el Brüsszel terveit, valamint országunk szuverenitásának bármiféle megsértését” – mondta Aribi a dpa német hírügynökségnek.

A kormányszóvivő ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a líbiai hatóságok szeretnének átfogóan együttműködni az EU-val az embercsempészet elleni küzdelemben.

Előző nap Brüsszelben az EU-országok védelmi és külügyminiszterei arról döntöttek, hogy elindítják az EU-Navfor-Med elnevezésű haditengerészeti műveletet a Földközi-tengeren az Észak-Afrikából – zömmel Líbiából – Európába tartó menekülthullám megfékezésére, és katonai erővel lépnek fel az embercsempészek ellen.

A háromlépcsős terv első szakaszában feltérképezik az embercsempészek által leggyakrabban használt tengeri útvonalakat. Ezután a második szakaszban megállítják és átvizsgálják a gyaníthatóan embercsempész-hajókat a tengeren. E hajókat indokolt esetben le is foglalnák.

A harmadik szakasz egyelőre a legkevésbé kidolgozott, és ENSZ-felhatalmazást, valamint líbiai hatósági együttműködést is igényelne: az uniós erők katonai akciókat hajthatnának végre akár líbiai kikötőkben is.

A polgárháborús káoszba süllyedt Líbiából származik az Európába irányuló embercsempészet nyolcvan százaléka.

Líbiában jelenleg két párhuzamos kormány és parlament működik. A fővárost, Tripolit tavaly augusztusban elfoglalta a Fadzsr Líbia (Líbia Hajnala) iszlamista fegyveres szövetség, és önhatalmúlag kormányt és parlamentet alakított ott, azóta a nemzetközileg elismert törvényhozás és kabinet a keleti Tobrukban ülésezik. Ugyanakkor az ország nagy részére nem terjed ki e két kormány hatalma sem, s Líbia partszakaszának egy részét szélsőségesek, köztük az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet helyi sejtje ellenőrzi.

Kitekintő / MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »