Egy év múlva választás

Pontosan három évvel ezelőtt volt a legutóbbi parlamenti választás, s várhatóan szinte napra pontosan egy év múlva kerül sor a 2016-os voksolásra. Mi várható a következő 365 napban? Ki nyer egy év múlva és kivel kormányozhat? Erre keresi a választ az Új Szó elemzése.

Három évvel ezelőtt ezen a napon, március 10-én dőlt el, hogy a modern Szlovákia történetében először egy párt – koalíciós társ nélkül – alakíthat kormányt. A Smer 44,4 százalékkal lett első, a 150 képviselői helyből 83-at szerzett meg. Majd négy héttel később kormányt alakított.

2016-ban ezekben a napokban, március első felében lesz a választás, a legvalószínűbb, hogy március 5-én (a választásnak szombaton kell lennie) voksolhatunk. Az egy év, ami a választásokig hátra van, soknak tűnik, ám ennyi idő alatt általában már nem szokott alapjaiban átrajzolódni a politikai térkép. Egyvalami már gyakorlatilag most biztos: a kormányfő tavaly év végi „riogatásai” ellenére sem lesz előrehozott választás.

A Smer és még valaki

Abban sem a politikusok, sem az elemzők nem kételkednek, hogy a Smer lesz a választás győztese, ám mint már sokszor, ezúttal is az lesz a kérdés, hogy kormányt tud-e majd alakítani. Az utóbbi húsz évben háromszor is megtörtént (1998-ban és 2002-ben a HZDS, 2010-ben a Smer), hogy a választás győztese ellenzékbe kényszerült.

Ennek elvileg ezúttal is megvan az esélye, ugyanis a Smer támogatottsága az utóbbi egy-másfél évben 35 százalék között stabilizálódott. Nem dőlhetnek ugyanakkor hátra. „A népszerűségük stabil, ám kormánypozícióból nehezebb lesz mozgósítani a szavazóikat” – véli Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője. Egyebek mellett a gyenge mobilizáció ütött vissza a Smernek a tavalyi elnök- és EP-választás során is.

35 százalék körüli eredménnyel szinte kizárható, hogy abszolút többséget lehessen szerezni, így Ficóéknak koalíciós partner után kell majd nézniük. Ezzel a smeresek is tisztában vannak: Robert Fico az utóbbi hónapokban többször is kijelentette, hogy koalíció alakul 2016-ban, másrészt pártja tett olyan lépéseket és jelzéseket néhány ellenzéki párt irányába, amellyel azt mutatták, hogy „partnert keresnek”.

Résen az SNS

Elemzők és a smeres politikusok jelzései alapján a KDH, esetleg a Híd jöhet szóba számukra koalíciós partnerként, ám az SNS erősödésével egy újabb lehetőség is megnyílni látszik Ficóék előtt.

Ján Slota egykori pártját az év eleje óta 5 százalék felett mérik az ügynökségek, ha bejutna, minden bizonnyal kényelmes pozíciót biztosítana a Smernek: Ficóék egy esetleges Smer–SNS koalíció megalakításával „zsarolhatnák” a számukra kiszámíthatóbb és szalonképesebb jobboldali pártokat. „A Smernek stabil partnerre van szüksége, ebből a szempontból a KDH kiszámíthatóbb, mint az SNS” – véli Ján Baránek, a Polis ügynökség vezetője. Valószínűleg nem véletlen, hogy a Smerhez közeli TA3 hírtelevízióban az utóbbi hónapokban nagyon sok teret kap az SNS elnöke, Andrej Danko.

Vezér nélküli jobboldal

A jobboldali ellenzéknek továbbra sincs vezető ereje, ha az elmúlt két évtizedet nézzük, ez teljesen új jelenség. Az SDKÚ eljelentéktelenedése okozta vákuumot egyik párt sem tudta eddig kitölteni. A KDH ehhez túl erőtlennek látszik – a kereszténydemokraták nem tudnak kitörni a „nyolcszázalékos párt” skatulyából, ráadásul 2012 után két jelentős politikusuk, Daniel Lipšic és Radoslav Procházka is távozott tőlük.

A Sieť Radoslav Procházka elnökválasztási eredményének köszönhetően tavaly tavasszal jól kezdett, ám az utóbbi háromnegyed évben beállt a 10–12 százalék közötti sávba. Egyelőre nem látszik, hogyan tudna onnan kitörni, s a többi jobboldali párt sem akarja a Sieťet vezető erőként elismerni.

Az utóbbi hónapokban fel-felröppent a hír egy új jobboldali gyűjtőpárt megalapításáról, állítólag a honi informatikai mamutcég, a szlovák sikersztorinak számító Eset vezetőjének, társalapítójának Anton Zajacnak voltak ilyen ambíciói, ám eddig nem hallani pártalapításról. A három éve visszavárt Iveta Radičová sem akar a politikába visszatérni, így – hacsak a Sieť nem talál magára – vezető párt nélkül marad a jobboldal. A „nagy pártalapítás” helyett marginalizálódott politikusok hoznak létre új pártokat (pl. a Skok vagy a Šanca), ám közvélemény-kutatók szerint ezek bejutási esélye nagyon alacsony.

Hányan esnek ki?

A fő kérdés ezúttal is az lesz – ezen fog múlni a Smer kormányalakítási lehetősége is –, hogy hány párt szerez mandátumot, és hogy a kiesők hány százalékot „temetnek el”. Az 5 százalék alatt teljesítő pártok szavazatain ugyanis a bejutók osztoznak, így történhetett meg, hogy a Smer 44%-os eredménnyel a képviselői helyek 55%-át szerezte meg.

2012-ben minden ötödik szavazat „elveszett”, ha most is így lenne, a Smer akár 40 százalék körüli eredménnyel is abszolút parlamenti többséget szerezhetne – egy koalíciós partnerrel pedig kényelmes többséget. Az utóbbi hónapok felmérései alapján, ha most tartanák a választásokat, a voksok hozzávetőlegesen 20 százalékát ezúttal is olyan pártok kapnák, amelyek nem jutnának mandátumhoz. Egyelőre úgy tűnik, biztosra csak öt párt mehet: a Smeren kívül a Sieť, a KDH, az OĽaNO és a Híd.

Egyelőre csak az SDKÚ helyzete tűnik teljesen kilátástalannak, ugyanis az SaS és a Nova lehet, hogy Matovičékkal közös listát állít. Ebben az esetben Sulíkék és Lipšicék emberei is bejutnának a parlamentbe, ám minimálisra csökkenne a jobboldali kormányváltás esélye. Az Egyszerű Emberek vezetőjével ugyanis senki sem szeretne koalícióra lépni, az SaS pedig egy kormányt már eltemetett.