A teljes Juncker-csapat résztvesz a bizalmatlansági vitán

Valamennyi EU-biztos jelen lesz hétfőn este az eurószkeptikusok által Jean-Claude Juncker (és a Bizottság) ellen kezdeményezett bizalmatlansági vitán, amiről kedden szavaznak majd. Juncker versenyjogi biztosa eközben arról beszélt, hogy a luxemburgi adómegkerülési ügy más vizsgálatokhoz is háttérként szolgálhat.

Az Európai Bizottság eredetileg hétfőn Brüsszelben ülésezett volna, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a kilátásba helyezett 300 milliárd eurós befektetési alap előkészítésére. A Nigel Farage-féle (Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája – EFDD) frakció által kezdeményezett bizalmatlansági szavazás a Bizottság és annak elnöke ellen azonban keresztülhúzta ezeket a számításokat.

A voksolásra ugyan csak kedd délben kerül sor, ám a megelőző plenáris vitát már hétfő este megtartják, és így Juncker és testülete már hétfőn levonul Brüsszelből Strasbourgba. Tekintve, hogy az EP formálisan csak a Bizottság egészétől vonhatja meg a bizalmat, ezért a bizalmatlansági indítvány is szükségszerűen a testület egészét érinti.

A tényleges voksolás eredménye aligha kérdéses, a kapcsolódó viták és nyomában egyes, esetleg keletkező sajtóvisszhangok azonban rávetülhetnek a Bizottság új luxemburgi elnökére. A legnagyobb frakciók közül egyértelműen Juncker mellett állt ki már előre az Európai Néppárt (EPP) – elnökük, Manfred Weber (német, keresztényszocialista) „az EU gyengítésére” tett kísérletnek minősítette az EFDD kezdeményezését -, míg a szocialisták (S&D) úgy fogalmaztak, hogy szükségtelennek tartják a bizalmi szavazást.

A harmadik legnagyobb frakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) annyit közöltek csak, hogy „még nem döntötték el”, miként fognak szavazni, de a hónap közepén tartott brüsszeli „mini-plenárison” vezérszónokuk úgy fogalmazott, hogy „nem akarnak boszorkányüldözést”. Ugyanekkor – amikor amúgy egyszer már minden frakció kifejthette részletesen a véleményét a luxemburgi adóelkerülési ügy, és konkrétan Juncker szerepe kapcsán – a liberálisok is „teljes támogatásukról” biztosították a luxemburgi politikust.

Tekintve, hogy a Junckert várhatóan támogató frakciók – minimálisan a három hagyományos középpárt (néppártiak, szocialisták és liberálisok) – szavazati súlya eleve 480 voks a 750-ből, Junckernek aligha kell tartania a bizalmatlansági indítvány elfogadásától. A netán erőteljes sajtóvisszhang – ennek szándékát vélik sokan elsősorban kiolvasni az EFDD-kezdeményezés mögött – azonban nem kizárható módon tovább ronthat Juncker imázsán.

Brüsszeli diplomaták emlékeztetnek, hogy a bizalmatlansági szavazást kezdeményező képviselők – alapvetően Nigel Farage és az ugyancsak szélsőségesen EU-ellenes francia Marine Le Pen hívei – korábban mit sem törődtek adóelkerülési ügyekkel, viszont kezdettől fogva ellenezték Juncker bizottsági elnökségét, mivel „túlságosan európainak” és integráció-pártinak tartották.

Hasonló szavazást 10 éves mandátuma során Juncker elődje, José Manuel Barroso is megélt egyszer – 2005-ben, elnöksége első évében – mikor kitudódott, hogy egy görög hajógyártó és bankmágnás yachtján töltötte a vakációját. Ezt megelőzően Jacques Santer bizottsága ellen merült fel a bizalmatlansági szavazás lehetősége (1999-ben), a testület azonban még előzőleg bejelentette lemondását.

Ami a mostani ügy érdemi részét – a tényleges adóelkerülési kérdést – illeti, ennek kapcsán Margrethe Vestager, a Juncker-bizottság új versenyjogi biztosa csütörtökön újságírókkal találkozva nem zárta ki, hogy a „Luxleaks” kapcsán napvilágra került információk további vizsgálat forrásai is lehetnek.

Az információk használhatóságát előzőleg Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök kétségbe vonta, mivel szerinte a luxemburgi hatóságoktól „eltulajdonított dokumentumokról” van szó, és ezért azok jogi eljárásnál nem vehetők igénybe. A dán versenyjogi biztos azonban úgy vélte, hogy a médiában napvilágot látott információk tekinthetők „piaci információknak”, amely alapján a Bizottság igenis vizsgálatot indíthat.

Juncker már előre leszögezte, hogy semmilyen formában nem fogja versenyjogi biztosát az üggyel kapcsolatos vizsgálatában befolyásolni, amit egyébként az EP-meghallgatáson rendkívül határozott fellépést mutatott korábbi dán kormányfő-helyettes esetében sokan amúgy sem tartanának kivitelezhetőnek.

Vestager dolga alaphelyzetben annak megvizsgálása, hogy a négy tagállami adókedvezmény nyújtásakor megsértették-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat. Ha bebizonyosodik, hogy az intézkedés EU-jogba nem ütközött, akkor onnantól már csak politikai felelősség róható fel a luxemburgi politikus felé.

Vestager egyébként „jövő tavaszra” ígérte a négy ügy kivizsgálását. (Formálisan jelenleg két konkrét luxemburgi, egy ír és egy holland esetet vizsgál a brüsszeli Bizottság.)

A dán biztos egyúttal már előre jelezte: nincsenek illúziói, és tudja, hogy még ha valamennyi vizsgált esetben is tiltott támogatást fednek fel, a könnyített adózás módszeréről a kormányok akkor sem fognak lemondani mindaddig, amíg az EU nem hoz jogszabályt egy minimálisan kötelező adószint megállapítására.