Még idén kormány alakulhat Koszovóban

Atifete Jahjaga elnök asszony egy Facebookon közzétett közleményben tudatta, hogy szerda este megállapodott a választásokat megnyerő, hivatalban lévő Hashim Thaçi vezette Koszovói Demokrata Párt és az ellenzéki Koszovói Demokratikus Liga. Bár még sok kérdőjel van, de ez mindenképp előrelépésnek tekinthető az elmúlt hónapokhoz képest.

Hashim Thaçi (Koszovói Demokrata Párt) és Isa Mustafa (Koszovói Demokratikus Liga) koalíciós megállapodásával egy öt hónapos politikai és intézményi válság végére kerülhet pont. A két legnagyobb párt koalíciójának abszolút többsége lenne a 120 fős törvényhozásban, 67 mandátummal. 

Az öt hónapig tartó tárgyalások és egyeztetések lezárulásához nagyban hozzájárult az amerikai nagykövet Tracey Jacobson és többek között Angela Merkel német kancellár közvetítő szerepe. Az amerikai diplomata folyamatos egyeztetésben volt Atifete Jahjagával, a németek pedig egy tárgyaló-diplomatát küldtek Pristinába amellett, hogy Angela Merkel egy augusztusi nyugat-balkáni konferencián a helyzet megoldását igen keményen sürgette.

Koszovóról lévén szó, a képlet viszont nem ilyen egyszerű. Érdemes kiemelni, hogy a közlemény arról nem tett említést, végül kit jelölnek a pártok miniszterelnöknek. A logikus Hashim Thaçi személye lenne, mivel pártja megnyerte a választásokat, ha csak öt százalékkal is. Azonban a Koszovói Demokrata Párt koalíciós tárgyalásai eddig az összes ellenzéki erővel zátonyra futottak, ami igazából előidézte a politikai patthelyzetet. 

Az sem segítette a válság megoldását, hogy a megbukott tárgyalássorozat után Jahjaga elnök asszony nem adta meg az esélyt az ellenzéki pártoknak, hogy egymás között alakítsanak kormányt. Tette ezt annak ellenére, hogy a 120 fős törvényhozásban többséget alkotott volna a Demokratikus Liga, a Vetëvendosje! (Önrendelkezés!), a Szövetség Koszovó Jövőéért és a Polgári Kezdeményezés Koszovóért.

Természetesen a koszovói politikai spektrum pluralitása, illetve a tény, hogy a Thaçi vezette, kormányon lévő erő nyerte a választásokat árnyalta a képet és nem vezetett könnyű döntésekhez.

Ennek viszont az lett a következménye, hogy az összefogás az ellenzéki pártok között felbomlott, és ahelyett, hogy a kontinens legkevésbé fejlett országának gazdasági problémáira fókuszáltak volna, a pártpolitikai hatalmi játszmákra helyezték a hangsúlyt.

A legutolsó hírek egyébként arról számoltak be, hogy a Koszovói Demokratikus Liga egy külön sajtóközleményben már Isa Mustafat nevezte meg miniszterelnök-jelöltnek. Ettől függetlenül Mustafa két párttársa, Vjosa Osmani és Alma Lama már jelezte, hogy nem veszik jó néven a Thaçival kötött megállapodást és készek a kormány ellen szavazni a jövő heti parlamenti szavazáson.

A koszovói politikai helyzetet egy kicsit is ismerve ez azt jelenti, hogy nagyon sok minden történhet még a szavazásig. 

Ami biztos: a Belgrád-Pristina párbeszéd fenntartásának érdekében a feleknek minél gyorsabban kormányt kell alakítani, annak érdekében, hogy az ország egyhangúlag lépjen fel külpolitikájában.