Örményország csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz

Örményország csatlakozott pénteken a leendő Eurázsiai Gazdasági Unióhoz, amelynek létrehozására eddig három ország Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán szövetkezett.

Az örmény csatlakozást Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök jelentette be a szervezet minszki csúcstalálkozóján, miután a résztvevők aláírták az erről szóló dokumentumokat.

A tervek szerint 2015. január 1-jén életbe lépő eurázsiai unió a tagországok széles körű gazdasági és kereskedelmi együttműködését hivatott elősegíteni. A három kezdeményező ország már 2010 óta vámunióban áll egymással.

Az unió, amelynek létrehozása Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik szívügye, megfigyelők szerint Moszkva befolyásának helyreállítását szolgálja az egykori Szovjetunió utódállamai felett. Ukrajnával azonban már nem számolhat, mert az új kijevi vezetés – Moszkva minden nyomásgyakorlása ellenére – az Európai Unióval való társulás mellett döntött.

Jereván döntése, hogy inkább az Oroszországhoz közeledést választja, 2013 novemberében élénk vitákat és tüntetéseket váltott ki a kaukázusi volt szovjet köztársaságban. Örményország ugyanis addigra – Ukrajnával, Grúziával és Moldovával egyetemben – közel állt ahhoz, hogy ráüsse a pecsétet az Európai Unióval előkészített szabadkereskedelmi megállapodásra, s ezzel megtegye az első lépést távlati európai integrációja felé.

Örményország azonban nagy mértékben függ Moszkva katonai támogatásától, amely létfontosságú ahhoz, hogy a karabahi konfliktus ügyében továbbra is ellen tudjon állni az olajban gazdag szomszédos Azerbajdzsán nyomásának. És Moszkva számos módon értésre adta, hogy nem nézi jó szemmel Jereván Brüsszelhez való közeledését.

Az Eurázsai Gazdasági Unió csúcstalálkozóját közvetlenül a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének (FÁK) államfői tanácskozása után tartották meg pénteken a fehérorosz fővárosban.

A résztvevők egyebek közt megszavazták, hogy beszüntetik az elődszervezet Eurázsiai Gazdasági Közösség tevékenységét, amelyben hat szovjet utódállam vett részt: Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán mellett további három közép-ázsiai ország, Kirgizisztán, Tadzsikisztán és Üzbegisztán.