Berényi: A Híd belenyugodott az asszimilációba, az MKP nem

A szlovákiai magyarság száma húsz év alatt több mint százezerrel csökkent, s ennek az egyik oka az asszimiláció.

Berényi József, az MKP elnöke azt nyilatkozta a Teraz.sk műsorában, hogy az MKP nem fog belenyugodni az asszimilációba, míg a Híd politikusai többször is hangoztatták, hogy ez egy megállíthatatlan folyamat. Ezzel arra kívánt válaszolni, hogy mi az egyik különbség a két párt között.

1991-ben élt a legtöbb szlovákiai magyar hazánkban. Berényi elmondta, hogy a forradalom utáni idők inkább a nemzeti tudat megőrzésének a kárára váltak, mivel a legkeményebb diktatúra alatt is nőtt a magyarok létszáma, és a bársonyos forradalom után kezdett csak csökkenni. A problémát nem a demokráciában látja, hanem a kisebbségpolitikában.

Berényi szerint azt mondják, hogy itt átlagon felüli jogok vannak, de ez nem azt jelenti, hogy elégségesek arra, hogy az identitásunkat megtartsuk. Az MKP politikus úgy véli, hogy a csökkenés okai között szerepel az agyelszívás, a demográfiai változás, valamint az a tény, hogy a vegyes házasságból származó gyerekek a szlovák nemzetiséghez jelentkeznek. Úgy néz ki, hogy a politikusok ezzel a negatív folyamattal elégedettek, de az MKP nem. Elmondása alapján nem azért hozták létre ezt a pártot, hogy csak úgy belenyugodjanak ezekbe a történésekbe.

Az MKP az Európai Parlament szintjén akarja megoldani a szlovákiai kisebbséget érintő kérdéseket – elsősorban a kétnyelvűséggel akar foglalkozni. Az Európai Parlamentben az MKP arra törekedett, hogy összeurópai szabályozást hozzon létre a kisebbségpolitikában.

Berényi József elhatárolódott Bugár Béla kijelentésétől, miszerint az MKP a Híddal csak 2015 után tudja elképzelni az együttműködést. Állítja, ilyet soha nem mondott, ám azt igen, hogy a megyei választásokkor erős kampányt indítottak ellenünk, majd azután saját jelölteket állítottak az EP-választásokra, így ellehetetlenítették az együttműködést.

A soron következő önkormányzati választásokon Berényi a helyiekre bízta az egyezkedést a Híddal. Sikerült megegyezésre is jutniuk több városban: Komáromban, Rozsnyón, Érsekújváron. Lesznek azonban települések, ahol kemény harcra számít, például Dunaszerdahelyen, Somorján, Rimaszombatban. Úgy gondolja, hogy majd ezek után a választások után lesz idő kifújniuk magukat és az együttműködésről tárgyalni.