Máris kritizálják az Európai Bizottságot

Még meg sem alakult, de máris támadások középpontjában az új Európai Bizottság, mely hivatalos működését november elsejével kezdi meg. A kritikusok szerint az Európai Unió végrehajtó testülete politikailag homogén, nemek szempontjából pedig kiegyensúlyozatlan lesz.

Mindössze négy ország mulasztott el a kijelölt időpontig jelöltet állítani a Bizottság új testületébe, így viszonylag egyértelműen kijelenthető, hogy a Juncker-profil, mely főként a nemek közötti egyensúlyra és politikai heterogenitásra épít, csúfos kudarcot vallott. A tagállamok meghatározó része, 24 ország már rendelkezik biztosjelölttel, így szemmel látható a sablon, mely alapján az új testület főként a politikai spektrum jobboldaláról származó férfiakból fog állni.

A megfelelő számú női jelölt az elmúlt hónapokban elsősorban az Európai Parlament vesszőparipája volt, Martin Schulz EP-elnök már Jean-Claude Juncker megválasztása után jelezte, nem áll módjában a nemek közti egyenlőséget figyelmen kívül hagyó testületet elfogadni. A kezdeti reményekkel ellentétben jelenleg mindössze négy ország delegálna nőt a közösségi végrehajtó testületbe, ezzel szemben eddig 19 jelölt férfi, így Junckernek matematikailag sem maradt esélye arra, hogy a Barroso-bizottság hölgytagjainak számát tartsa.

Persze ez nem jelenti feltétlenül az Európai Parlament elutasító döntését, hiszen az EP a Bizottságról, mint testületről hoz döntést októberben. Addig is politikai alkuk sokaságának lehetünk tanúi, melyek közül kiemelkedik az uniós kül-és biztonságpolitikai főképviselő személyének kérdése. A főképviselő, aki egyébként a Bizottság alelnöki pozíciójának tulajdonosa is, a közösségi intézmények egyik legfontosabbika, hiszen nemcsak a következetes uniós külpolitikáért felel, de a válságkezelés koordinálása is hatáskörébe tartozik.

Catherine Ashton utódának kérdése megosztja a tagállamokat, úgy tűnik az eddigi biztos befutó, Federica Mogherini, állítólagos „oroszbarátsága” és fiatal kora miatt elbukott a finisben. A vérfrissítés ugyanakkor nem maradhat el, Mogherini helyett a bolgár Kristalina Georgieva neve merül fel a legtöbb uniós szaklapban, hiszen a tagországok többsége számára a jelenlegi külpolitikai környezetben igencsak vonzó a kelet-európai származású női főképviselő. Fontos szempont lehet az is, hogy míg Georgieva EPP színeket képvisel, amennyiben a szocialista Helle Thorning Schmidt kerülne az Európai Tanács élére, mind a vezető pozícióban lévő nők, mind a politikai sokszínűség iránti igény jobban teljesülne.

Az intézményközi harcok közepette ugyancsak fejtörést okoz Juncker számára a biztosi portfóliók elosztásának kérdése, hiszen az EB új elnöke megválasztása után nemcsak a Bizottság hölgytagjainak arányára tett ígéretet, de a szocialistáknak ajánlotta a gazdasági és monetáris ügyeket. Egyrészről tehát uniós szinten kell teljesítenie az EP nemekre és politikai hovatartozásra vonatkozó követeléseit, azonban a tagállamok szintjén ezek gyakran ellenállásba ütköznek. Hiába szeretné Franciaország Ollie Rehn volt tárcáját magáénak tudni, Párizs 1999 óta nem jelölt nőt a Bizottságba, számukra elsősorban a fő portfóliók egyikének megszerzése a cél. A kétszintű játszma összeegyeztethetősége az Európai Parlament követeléseivel tehát meglehetősen nehéz feladat, arról nem is beszélve, hogy az új biztosi testülettől mindenki Európa megújítását várja.