Lengyelország megerősítené a NATO katonai jelenlétét

Lengyelországban az ukrán válság nyomán előtérbe került az észak-atlanti együttműködés, vezető politikusok a NATO katonai jelenlétének megerősítését szorgalmazzák, a lakosság többsége pedig támogatja a szövetséges alakulatok állomásoztatását az országban.

A NATO keleti szárnyának megerősítése a lengyel politika állandó témája 1999 óta, amikor az ország a szövetség tagja lett. A NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat, együttműködést és biztonságot szabályozó 1997-es NATO-Oroszország Alapító Okirat korlátozta ugyan a szövetséges erők katonai jelenlétét a térségben, de Radoslaw Sikorski lengyel és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter múlt heti varsói találkozójukon egyetértettek abban, hogy az orosz-ukrán konfliktus nyomán a szövetségesek átértékelik a helyzetet.

A tagállamok külügyminisztereinek áprilisi találkozóján Sikorski azt az álláspontot képviselte, hogy Lengyelország szövetséges katonai bázisokra tart igényt saját területén. A találkozón elfogadott intézkedéscsomag az első lépés volt a kollektív védelem, az erődemonstráció irányában. Ennek következtében március közepén 12 amerikai F-16-os vadászgép gyakorlatozott Lengyelországban, áprilisban az Egyesült Államok 173-as légiszállítású dandárjának ejtőernyősei a kanadai katonákkal tartottak gyakorlatot, és még ugyanabban a hónapban a malborki 22. lengyel harcászati légitámaszponton 4 francia Rafale vadászgép gyakorlatozott.

A kollektív védelem keleti szárnyának megerősítését támogatta Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is májusi, illetve Barack Obama amerikai elnök júniusi lengyelországi látogatásán. Obama akkor bejelentette: az Egyesült Államok 1 milliárd dollárt szán katonai jelenlétének megerősítésére a kelet-közép-európai térségben, konkrétan hadgyakorlatokra, védelmi képzésre, alakulatok rotációjára.

A kollektív védelem kelet-közép-európai vonatkozása a NATO szeptemberi, nagy-britanniai csúcstalálkozója előtt egyre fontosabbá válik. A csúcstalálkozóra történő felkészülést szolgálta kilenc kelet-közép-európai államfő július 22-ei varsói találkozója. Ezen a négy visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország -, a három balti állam – Észtország, Lettország, Litvánia -, valamint Románia és Bulgária elnökei egyeztették álláspontjukat. A konzultációra rányomta bélyegét az ukrán válság. A találkozó előtt Bronislaw Komorowski lengyel elnök Barack Obamával egyeztetett telefonon. A tanácskozás után Komorowski leszögezte: az orosz-ukrán konfliktus következtében a NATO keleti határán tartósan új biztonsági helyzet állt elő. A szövetségnek ezért át kell értékelnie védelmi stratégiáját. A kelet-közép-európai térségben erősíteni kell az észak-atlanti szövetség katonai jelenlétét, az itteni államoknak pedig saját védelmi rendszerük megerősítésével kell hozzájárulniuk a NATO biztonsági rendszeréhez. Újfajta, vegyes jellegű háborúk esetére kell folyamatosan felújítandó védelmi terveket kidolgozni, az erre reagáló védelmi rendszert erősíteni.

Részletesen foglalkozott a lengyelországi NATO-bázisok létesítésének esélyeivel hétfőn az onet.pl lengyel hírportál, amely több katonai szakértőt megszólaltatott. Philip Breedlove tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka a portálnak nyilatkozva kijelentette: fontosnak tartaná Lengyelországban a jelenleg fennálló védelmi infrastruktúra személyzettel, felszereléssel való megerősítését, de új bázisok létesítéséről még nincs döntés, ezt a kérdést még fontolgatja a NATO. Ebben az észak-atlanti szövetség alapokmányának a kollektív segítségre vonatkozó 5. cikkelye a döntő.

Egy új lengyelországi NATO-bázis létesítését többek között John Deni amerikai szakértő szorgalmazta a DefenseOne portálon. Az onet.pl Marcin Zaborowskit, a lengyel külügyi intézet (PISM) igazgatóját idézte, aki úgy vélte: amennyiben a Moszkva ellen elrendelt szankciók nem lennének eredményesek, a szövetséges katonai jelenlétről szóló döntés önmagában is intő jel volna Oroszországnak, a kelet-közép-európai államokat pedig végérvényesen meggyőzné, hogy a NATO tagállamai betartják a közös védelmi garanciákat.

Az észak-atlanti katonai jelenlét megerősítését Lengyelországban a TSN közvélemény-kutató áprilisi felmérése szerint a lengyelek 65 százaléka tartja kívánatosnak, és csupán 24 százalékuk ellenzi. Amerikai katonák állomásoztatását 61 százalékuk helyeselné, a németekét azonban csak 35 százalék.

Ez idő tájt a közép-lengyelországi Lasekben vannak jelen NATO-erők: 16 lengyel F-16-os vadászgép mellett 12 amerikai F-16-os állomásozik ott, az északnyugat-lengyelországi Bydgoszczban pedig egy NATO-kiképzőközpont működik.

Az oroszok többsége a Nyugatot hibáztatja az ukrán válságért

Az oroszok többsége szerint a Nyugat elhibázott politikája okolható az ukrán válságért – derült ki egy Moszkvában kedden közzétett felmérésből.

A független Levada Intézet közvélemény-kutatási adatai szerint a megkérdezettek 64 százaléka azzal vádolja az Egyesült Államokat és Európát, hogy „illetéktelenül beavatkozott” az ukrán ügyekbe. A válaszadók 52 százaléka tart attól, hogy a szomszédos országot sújtó elkeseredett konfliktus világháborúvá szélesedhet.

A felmérésből kiderül, hogy az oroszoknak csak 23 százaléka támogatja, hogy a luhanszki és donyecki népköztársaság a Krím félsziget mintájára Oroszország része legyen. A megkérdezettek több mint fele, 56 százaléka biztos benne, hogy Moszkva hathatósan támogatja az ukrajnai szakadárokat.

A nyugati szankciók kedvezőtlen hatásaitól félők aránya az utóbbi 3 hónapban 52 százalékról 36 százalékra csökkent – közölte a moszkvai intézet.

A felmérés 1600 ember megkérdezésével készült. Az Európai Unió (EU) kedden Brüsszelben az Oroszország elleni újabb szankciókról tanácskozik az ukrán válság miatt.