Magyar válasz a szerb támadásra

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ma közleményben reagált Borko Ilić, a Szerbiai Demokrata Párt alelnöke által a minap megfogalmazott közleményre, valamint a Vajdasági Szociáldemokrata Liga tegnapi közleményére, amely Ilić és Pásztor kijelentéseit egyaránt szélsőjobboldali megnyilvánulásnak tartja.

„Nem titkolom, a politikai purparlé pártjának – sajnos már régebb óta – a Vajdasági Szociáldemokrata Ligát tartom, amely párttól közszereplés és megnyilvánulás szintjét tekintve nem áll távol a DSS sem. Legutóbbi, személyemet érintő sajtómegnyilvánulásuk pedig kifejezetten egymáshoz közelivé tette a két pártot”, írja Pásztor, majd így folytatja:

„Nem szokásom a mondataimat öncélúan (félre)értelmező politikai poénkodással foglalkozni, de ez a legutóbbi olyan durván sérti a politikai korrektséget, úgy veti el a párbeszédlehetőség megtartásának igényét, hogy helyre kell tennem e két párt – látszólag engem támadó, de valójában a vajdasági magyar közösséget sértő mondatait.

A Vajdasági Szabadegyetemen részt vettem egy beszélgetésen, amelynek témája ,,A magyar nemzetpolitika és a vajdasági magyar politikai érdekképviselet” volt. A témából következően, ami a purparlé-pártok által (ki)használt tudósítás címében is szerepel, amint több helyen magában a cikkben is, teljesen világos, hogy az egyetemleges magyar nemzet, vagy ha tetszik, a magyar-magyar párbeszéd volt a téma. Ennek keretében mondtam, hogy ,,csodának tekinthető az a tény, hogy a vajdasági magyar közösség megmaradt, hiszen az utóbbi 95 év eseményeit vizsgálva megállapítható, 70 évig a délvidéki magyarokkal a kutya sem törődött.”

A magyar nemzet történelmében, tudatában és a magyarságot érintő közbeszédben a 95 év azt a határkövet érinti, amit mi, magyarok, trianoni tragédiának nevezünk: 2014-ből, ha kivonunk 95-öt, akkor megkapjuk azt az évszámot, ami az egyetemes magyar nemzetet szétszabdalta.

A 70 év pedig az 1990-el záródó időszakra vonatkozott, amelynek túlnyomó részét a kommunista diktatúra tette ki, és amely időszakban – különböző okokból, de nem létezett nemzetpolitika. Ezt a fogalmat Trianon után először és a szó ma használt, konstruktív jellegében Antall József vezette be 1990-ben.

Erről beszéltem.

És valóban délvidéki magyarokat mondtam, de aki tisztában van a beszéd kontextusában történelem-földrajzilag érintett térségekkel és országokkal, az pontosan tudja, hogy nem cseréltem le a szótáramban a vajdasági magyar kifejezést.

A purparlé-pártok kijelentéseit pedig nem fogom minősíteni, megtették azt ők maguk: a DSS újra előhozta a bűnös nemzet, a kollektív bűnösség fogalmát, a Liga pedig minősít, címkéz és előírja, ki az, aki ,,jól” érti Vajdaságot.

E két purparlé-párt, a DSS és a Liga bebizonyította, hogy a magyar közösség vonatkozásában azonos nézetet vallanak: legszívesebben ők mondanák meg, mit gondoljunk mi, magyarok, és hogyan érezzük magunkat mindannyiunk közös szülőföldjén, az Európába törekvő Szerbiában.

Az már csak hab a tortán, hogy a nyíltan jobbikos Magyar Remény Mozgalom helyébe a Liga a VMSZ-t helyezi, megsértve ezzel a szélsőségeket ellenző, a szélsőséggel azonosulni semmi szín alatt nem kívánó vajdasági magyar közösség túlnyomó részét”, zárja közleményét Pásztor István, a VMSZ elnöke.