A horvát pénzügyminiszter nyilatkozata komoly vitákat indított be a délszláv államban. Slavko Linić szerint a gazdasági nehézségekkel küzdő Horvátországnak nem kell elutasítania a Nemzetközi Valutaalap segítségét sem. Zágrábban sokan vitatják ezt a kijelentést. Még a horvát kabineten belül sem teljes az összhang.
Könnyen lehet, hogy a gazdasági problémákkal küzdő Horvátország 2014-ben kénytelen lesz az IMF segítségét kérni és újabb hiteleket felvenni. Különben Zágráb képtelen lesz finanszírozni korábbi adósságait. Slavko Linić, horvát pénzügyminiszter egyik nyilatkozatában nem is zárta ki ezt az opciót, mondván a Nemzetközi Valutaalap segítsége sokkal kedvezőbb lehet, mint a most kifutó magasabb kamattal rendelkező törlesztőrészletek.
Branko Grčić, a horvát kabinet regionális fejlesztésekért, valamint uniós alapokért felelős minisztere ezzel szemben úgy véli; az ország képes megállni a maga lábán. Grčić szerint az IMF szokványos módszereivel, vagyis a költségvetési kiadások mérséklésével Horvátország nem érhet célba. A fejlesztési miniszter inkább a gazdaság élénkítésében látja az ország problémáinak megoldását.
Grčić egyébként a sajtó munkatársainak nem tagadta, hogy a kormány tárgyalt a Valutaalap képviselőivel, de azt állította; csak a szokványos egyeztetésekről volt szó. Majd azt is hozzátette; ma az unió tagjaként Horvátország már meg sem tehetné, hogy brüsszeli jóváhagyás nélkül kössön megállapodást az IMF-fel.
A közgazdászok között is komoly a vita
Az IMF-fel kapcsolatban nem csupán a kormányon belül, de a gazdasági szakértők között is komoly a vita Horvátországban. Željko Lovrinčević a Gazdasági Intézet elemzője szerint a számok nem hazudnak. Horvátország idén is recesszióban marad, s Zágráb különböző források szerint 0,6 – 0,7 százalékos GDP csökkenéssel számolhat. Ráadásul a jövő évre sem várható drasztikus fordulat, hiszen Brüsszel szerint is csak fél, vagy a legoptimistább horvát közgazdászok jóslata alapján maximum másfél százalékkal nőhet Horvátországban a bruttó hazai össztermék.
Lovrinčević kiemelte, hogy mindezzel együtt Zágráb csak az államadósság kamatterheire kénytelen lesz a GDP 4,1 százalékát elkülöníteni. Egy évvel később pedig ez a számadat már 4,5 százalék lesz. Az elemző szerint igen beszédes, hogy az unión belül csak Olaszország (5,6 százalék), valamint a köztudottan rossz helyzetben lévő Görögország (5,2 százalék) lesz kénytelen ennél is többet fizetni.
Lovrinčević szerint az egyetlen pozitívum Horvátország relatíve alacsony államadóssága, de a közgazdasági szakértő úgy véli; Zágráb ezzel együtt sem úszhatja meg az IMF segítsége nélkül. Ráadásul az alacsony kamatra felvett hitel az elmondása alapján sokkal okosabb megoldás, mint az „öngyilkossággal felérő” kötvénykibocsátás. Ez utóbbival kapcsolatban egyébként horvát elemzők úgy számolnak, hogy 7 százalék körüli kamatterhet jelentene az országnak, az IMF mindössze 2 százalékos hitelével szemben.
Željko Lovrinčević mellett érvelt Tomislav Ćorić, a Zágrábi Közgazdasági Egyetem elemzője is, aki azt mondta az üggyel kapcsolatban, hogy nem rossz, ha „nyitva van az ajtó” az IMF felé. Ljubo Jurčić, a Horvát Közgazdasági Társaság vezetője kollégáival szemben viszont már úgy érvelt; jelen helyzetben jobb lenne lecserélni a kormányt, – amely nem képes vezetni az országot – mint a Valutaalaphoz segítségért fordulni.
Jurčić szerint a nehéz helyzet ellenére is vannak pozitív mutatók. Míg az európai országok államadóssága 80 százalék körül mozog átlagosan, addig ugyanez a mutató Horvátország esetében a szakember szerint még csak 55 százalék. Jurčić emellett más okból kiindulva is úgy véli, hogy hiba lenne az IMF kínálta „görög utat” járni. Horvátországban ugyanis aligha lehet megoldás a bérek és a nyugdíjak befagyasztása, vagy esetleges csökkentése, mert ezt a terhet a horvát társadalom egész egyszerűen nem bírná el.
Jurčić végül annak is hangot adott, hogy szerinte Horvátország esetében nem a magas államadósság vagy a Brüsszel által megengedett költségvetési hiány túllépése a legnagyobb probléma, hanem a fejlesztési politika terén tapasztalható „deficit”. Ez utóbbival egyébként minden megszólaltatott szakértő egyetértett, köztük Damir Novotny is, aki a fentiekhez annyit tett hozzá: az IMF-fel történő megállapodás önmagában nem segít. A valutaalappal vagy a nélkül, de az országnak végre neki kell futnia egy komoly strukturális reformfolyamatnak.
Félholt gazdaság
A szakszervezetek döntő többsége hallani sem akar Horvátországban a Nemzetközi Valutaalap segítségéről. Az egyik megszólaltatott érdekképviselet vezetője, Vilim Ribić szerint az IMF érkezése nem hozná el a megszorítások és a vágások időszakának megszűnését, s csak súlyosbítaná az emberek egyébként sem könnyű helyzetét. Ribić úgy véli; az IMF sem érhetne el 2 százaléknál nagyobb növekedést, ráadásul alacsony maradna a foglalkoztatottság, magas a munkanélküliség és továbbra sem érkezne az országba kellő mennyiségű beruházás vagy technológiai újítás. Ribić szerint az IMF csak a már meglévő problémák takargatására lenne alkalmas, a valóban kedvezőbb kamatozású hitelek ellenére is.
A brüsszeli adatok tükrében
Az Európai Unió szívéből származó legfrissebb adatok nem sok jót jósolnak Horvátország számára. Brüsszel szerint Zágráb költségvetési hiánya ez év végére a GDP 5,4 százaléka lesz, ám 2014-ben, illetve az azt követő évben a 6,5 és a 6,2 százalékot is elérheti. Mindez pedig azt jelenti, hogy jövőre csak Cipruson (8,4 százalék), illetve Szlovéniában (7,1 százalék) lehet magasabb a deficit, mint az Unió 28. tagállamában.
Mindezzel párhuzamosan a brüsszeli elemzők azt várják, hogy 2013 végére a horvát államadósság mértéke eléri a bruttó hazai össztermék 59,6 százalékát, mely ráadásul egy évvel később már közel 65, 2015-ben pedig akár 69 százalékos is lehet. Ezen felül a munkanélküliség is csak lassan csökkenhet a jelenlegi 16,9 százalékról előbb 16,7-re, majd 2015-ben 16,1 százalékra.
Mátraházi Tibor
Mátraházi Tibor