Megállapodás várható a pénzügyi korrekcióról

Ha minden terv szerint halad, akár már egy hónapon belül is felszabadíthatja az Európai Bizottság a közbeszerzési szabályok állítólagos megsértése miatt blokkolt magyar kifizetéseket. Ennek előfeltétele, hogy Lázár János hétfőn hivatalosan is elfogadja az egyes, hivatalosan nem megerősített hírek szerint 5 százalék körüli pénzügyi korrekciót, és ezt követően benyújtsák Brüsszelnek a javított igényléseket.

Hosszú hónapok óta tartó kötélhúzásnak vethet véget a magyar kormány és az Európai Bizottság hétfőre várt megállapodása az EU által az uniós közbeszerzési szabályok megsértése miatt megszakított kifizetések felszabadításáról. A magyar hatóságok által benyújtott számlák kifizetésének megtagadása a korábbi politikusi nyilatkozatokkal szemben 13 helyett „csak” 11 operatív programot érint. Ebből tíz a legnagyobb strukturális fejlesztési alaphoz, az európai regionális fejlesztési alaphoz tartozik, míg egy viszonylag új, még kezdeti szakaszban lévő dosszié az európai szociális alapot érinti.

Forrásaink szerint a vita lezárásának előfeltétele, hogy a hétfőn Brüsszelben a regionális politikai biztossal, Johannes Hahn-nal tárgyaló Lázár János miniszterelnökségi államtitkár hivatalosan is elfogadja a Bizottság által még egy július végi levélben javasolt pénzügyi korrekciót. Ezt követően a magyar hatóságoknak meg kell küldeniük Brüsszelbe az összes utólag korrigált kifizetési igénylést, a pénzügyi korrekcióban meghatározott százalékkal csökkentve a problematikus projektekre az EU-tól igényelt pénzt. Eközben a magyar ellenőrzési hatóság mintavétel alapján utánajár annak, hogy Budapesten valóban végrehajtották-e a szükséges kiigazításokat, és ha mindent rendben találnak, a brüsszeli számvevők engedélyezhetik a kifizetések folytatását.

Információink szerint kedvező esetben már néhány héten belül folytatódhatnak a kifizetések.

A végleges pénzügyi korrekció összegéről nincsenek hivatalos információk, mindazonáltal Brüsszelben itt-ott 5 százalékos csökkentést emlegetnek. A hétfői tárgyalásoknak egyebek között éppen az lesz az egyik központi kérdése, hogy minek is az x százalékáról van szó. A BruxInfo által megkérdezett források általában egyetértettek abban, hogy a szabálytalanságok által érintett szerződések összegének bizonyos százalékát sújthatja az elvonás, egyfajta átalány-korrekció formájában.

A Bizottság várhatóan csak a korrekció százalékos arányát közli majd hétfőn, a pontos összeget ez alapján a magyar hatóságoknak kell majd kiszámolniuk. Brüsszelben mindenesetre messze eltúlzottnak tartják azokat a magyar sajtóban megjelent értesüléseket, melyek 2 milliárd euró (600 milliárd forint) körülire becsülték a várható korrekciót. „Ennek az összegnek a töredékéről beszélünk” – nyilatkozta pénteken magyar újságíróknak Shirin Wheeler, Hahn biztos szóvivője, aki ugyanakkor nem kívánt közelebbit elárulni. Hozzátette, hogy különbséget kell tenni a korrekció által érintett összeg és azon támogatások között, amelyek lehívása a gyengébb abszorpciós képesség miatt kerülhet veszélybe.

Más, nevük elhallgatását kérő források 400-500 millió euró (körülbelül 120 milliárd forint) körülire becsülték a pénzügyi korrekció várható összegét, ugyanakkor óvtak attól, hogy ezt bárki is készpénznek vegye, hiszen minden a hétfői tárgyaláson dől el.

Az Európai Bizottság tavaly ősszel elsőként a környezetvédelmi és energia operatív program kifizetéseit szakította meg (formailag a felfüggesztéssel szemben a megszakítás csak a gyanú meglétét jelenti), mert a külföldiekkel szemben diszkriminatívnak ítélte meg azt a magyar szabályt, amely magyar nyelvtudást és mérnöki kamarai regisztrációt ír elő a projekteket tervező mérnökök számára. Az EU-nak ugyanakkor egészen 2012 őszéig nem szúrt szemet ez a gyakorlat, holott 2007, a pénzügyi időszak kezdete óta számos alkalommal ellenőrizték már a programokat és a projekteket. Ezért a kifizetések leállítását egyesek összefüggésbe hozták az EU és a magyar kormány közötti konfliktusokkal, azt a benyomást keltve, mintha a Bizottság pikkelne hazánkra.

Ennek azonban ellentmond, hogy nem Magyarország az egyetlen tagállam, amelynek hasonló okból felfüggesztették a pénzek folyósítását. Úgy tudjuk, hogy korábban a románok és a csehek is emiatt jártak pórul, ráadásul a románok esetében állítólag 25 százalékos pénzügyi korrekcióra került sor.

Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy a kohéziós politika végrehajtása a tagállam és az EU közös hatásköre, és az elsődleges ellenőrzésért felelős magyar hatóságoknak is ki kellett volna már korábban szúrniuk a problémát. Ilyen értelemben nem is lehet az EU és Magyarország közötti bokszmeccsről beszélni, hiszen közös felelősségről van szó.

Miként az is igaz, hogy a Bizottságban az utóbbi években kevésbé elnézőek a szabálytalanságokkal szemben, hogy ne adjanak okot az Európai Számvevőszék pénzfelhasználással összefüggő kritikáira. Az európai ÁSZ 2007-ben még a kohéziós kifizetések 11 százalékát kifogásolta, ezt az arányt azóta 6 százalékra sikerült leszorítani.

Miután kiderült, hogy nem egyszeri problémáról van szó, a Bizottság összesen tíz operatív programnál szakította meg a kifizetéseket a lehetséges 15-ből. Csupán a gazdaságfejlesztési, az elektromos közigazgatásnak, az államreformnak és a végrehajtásnak szentelt OP-nél nem fagyasztották be a kifizetéseket.

A pénzügyi korrekció ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szóban forgó összeg végleg elveszne Magyarország számára. Mert ugyan az érintett projektekre az uniós költségvetésből valóban kevesebb támogatás jut majd, és a veszteséget bizonyos esetekben a magyar költségvetésnek kell lenyelnie, a pénzügyi keret attól még változatlan marad. Az egyetlen követelmény, hogy a korrekció által érintett összeget új, „tiszta projektekre” kell elkölteni, mégpedig ugyanazon az operatív programon belül.

A kérdés csupán az, hogy van-e elég gyorsan mobilizálható projekt az összeg felhasználására. A BruxInfo által megkérdezett szakértők szerint nincs szó arról, hogy hamarjában a semmiből kell új projekteket elővarázsolni. A tagállamok, és köztük Magyarország is ugyanis eleve ráhagyással írják ki a rendelkezésre álló támogatási keretre a pályázatokat, akár 10 százalékkal is fölé lőve a teljes összegnek. Ennek az az oka, hogy eleve számolnak azzal, hogy egyes vállalkozások tönkremennek, vagy nem győzik önrésszel a beruházásokat. Ezért célszerű eleve több pályázatot kiírni, hogy szükség esetén lehessen váltani. Vélhetően a pénz egy része így találhat majd gazdára.

Ha valami veszélyezteti a felzárkózási támogatások felhasználását, az igazából nem a mostani pénzügyi korrekció, ami ugyanakkor rosszabb időpontban nem is jöhetett volna. Az igazán nagy kihívás az, hogy Magyarország 2013 végéig képes lesz-e lehívni (az év végéig benyújtani a számlákat Brüsszelben) a 2007 és 2013 között járó kohéziós támogatások időarányos részét.

A kifizetések folyamatossága és könnyebb ütemezése miatt ugyanis egy adott év végéig fel kell tudni használni a támogatások előre megszabott hányadát. Egészen pontosan x évet meghatározott összegű számlával kell lefedni. Ha ez nem sikerül, akkor a pénz elveszik, a pénzügyi kötelezettségvállalás érvényét veszti (az EU-s zsargonban ez a decommitment).

Idén azonban dupla kihívást jelent az, hogy év végén egyszerre jár le a 2010-ben és a 2011-ben hozzáférhetővé tett felzárkóztatási támogatások lehívásának a határideje. A torlódás oka, hogy 2010-ben még az úgynevezett n+3-as, a 2011-es támogatásokra viszont már az n+2-es szabály volt érvényes. Ez így a pénzügyi korrekcióval megfejelve már komoly feladatnak tűnik. Vélhetően erre célzott Lázás János is, amikor korábban akár 500-600 milliárd forint bennragadásának veszélyéről beszélt.

A közhiedelemmel ellentétben egyébként a magyar hatóságok még 2015. január 1-jén is (tehát egy évvel a többéves pénzügyi keret lejárta után) kiírhatnak pályázatokat az addig fel nem használt keret terhére. Az egyetlen feltétel az, hogy 2015 végéig, de egyes esetekben akár 2016 elejéig is be kell fejezniük a támogatások kedvezményezettjeinek a projektet. Ez konkrétan azt jelenti, hogy legkésőbb eddig az időpontig a magyar hatóságokhoz be kell nyújtaniuk az elvégzett munka után a pénzigénylésről a számlát. A magyar állam pedig egészen 2017. március 31-ig, a végleges zárásig visszaigényelheti az általa megelőlegezett összegeket Brüsszeltől.