Értetlenség fogadta az állami TV bezárását

Az Európai Bizottság tartózkodott az athéni kormány bírálatától a görög közszolgálati televízió és rádió váratlan bezárása kapcsán, egyúttal értésre adva, hogy a trojka nem kért ilyen takarékossági lépést Görögországtól.

Az Európai Bizottság tudomásul vette a görög kormány döntését az ország közszolgálati TV-csatornájának és rádióállomásának a bezárásáról, és tartózkodott a lépés bírálatától. Brüsszel az Amszterdami Szerződésre hivatkozott, amely úgy rendelkezik, hogy a közszolgálati műsorsugárzók irányításával és stratégiájával kapcsolatos döntések a tagállamok hatáskörébe tartoznak, azokba az EU-nak semmilyen beleszólása nincs.

„Úgy gondolom, hogy a Bizottság álláspontja jogilag korrekt, politikailag pedig kiegyensúlyozott” – védekezett a Bizottság szóvivője, amikor újságírók arról faggatták, hogy egy ilyen kormánydöntés vajon nem jelent-e durva beavatkozást a demokratikus értékekbe és a média függetlenségébe. Olivier Bailly világossá tette, hogy a testületet egyetlen sajtótermék vagy TV-csatorna bezárása sem teszi boldoggá, de ennél többet nem tehet.

A Bizottság közleményében leszögezte, hogy támogatja a közszolgálati médiának az európai demokrácia szerves részeként betöltött szerepét a médiapluralizmusban, a sajtószabadságban, a minőségben és a kulturális sokszínűség megőrzésében. Ennek kapcsán üdvözölték a görög kormány elkötelezettségét egy új, pénzügyileg fenntartható közszolgálati műsorszolgáltató elindítása mellett.

A görög kormány az állami szféra pazarló struktúráinak leépítésével és átalakításával magyarázta a szokatlan intézkedést, az Európai Bizottság határozottan tagadta, hogy az ő vagy a trojka kérésére történt volna a lépés. „Mi is csak a sajtóhírekből értesültünk róla, ilyenről soha nem tárgyaltunk az athéni kormánnyal, miközben arról a szándékról tudtunk, hogy megtakarításokat akarnak elérni állami tulajdonú cégek szerkezetátalakításával, esetenként bezárásával” – közölte a brüsszeli szóvivő.

A zöldek parlamenti frakciójának társelnöke szerint ugyanakkor „súlyos demokratikus aggályokat vet fel az ERT keménykezű bezárása”. „A közszolgálati műsorsugárzás az egészséges médiarendszer alapvető része és a sajtószabadság lényeges eleme, ami európai alapérték. Az Európai Bizottságnak és a trojkának sürgősen át kell alakítania a görög reformprogramot,a görög kormánnyal, a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és a görög parlamenttel karöltve” – szögezte le Daniel Cohn-Bendit.

A másik társelnök, Rebecca Harms szerint a kormány döntése, amellyel a rendőrséggel záratta be a közszolgálati médiát újabb aggályokat vet fel a felelőtlen válságkezelést illetően. Nikosz Kriszogelosz, az EP egyetlen görög zöldpárti tagja pedig arra sürgette a Bizottságot és a kormányt, hogy vonassák, vonják vissza a döntést.

Guy Verhofstadt, az európai liberálisok frakcióvezetője szerint a döntés egyedül a Szamarasz-kományt terheli, amely – véleménye szerint – egyetlen olyan szerkezeti reformot sem hajtott eddig végre, ami a Görögországban régóta honos klientúra-rendszer megszüntetéséhez szükséges.

Teodorosz Szkilakakisz, görög liberális képviselő hozzátette, hogy az ERT már egy ideje nem felelt meg a saját céljainak, brutális költségekkel működött és a kormányhoz hasonló személyzeti politikát folytatott.

Renate Weber (ALDE) a sajtószabadságról készült parlamenti jelentés gondozója önkényesnek nevezte a bezárásról hozott döntést, már csak azért is, mert az ERT működéséhez szükséges pénz közvetlenül a görög adófizetőktől származott, és nem az állami költségvetésből. „Remélem, hogy az utolsó sajtójelentések igazak és a kormány újragondolja a döntését” – tette hozzá.

Bizottsági források a bezárás alapján arra emlékeztettek, hogy a kormánydöntés még nem a történet vége, és most kezdetét veszi egy jogi folyamat, aminek része a parlament bekapcsolása is.