Három év után újabb török tárgyalási fejezet nyílhat

Három év után újabb tárgyalási fejezetet nyithat meg az Európai Unió Törökországgal júniusban. A regionális politikai dosszié lehet a 14. a 2005 októbere óta tartó csatlakozási tárgyalások során, amelyen elindulhatnak az egyeztetések. Ankara a tárgyalások felgyorsítása mellett vízumliberalizációt kér, és azt, hogy az EU vonja őt be a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló egyeztetésekbe.

2010. június 30-án nyitotta meg az Európai Unió a török csatlakozási tárgyalások során az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos fejezetet. Ez volt a 13., de eddig az utolsó a 35 dossziéból, amely ügyében megindulhattak az egyeztetések, az elmúlt szűk három évben gyakorlatilag berekedtek a csatlakozási tárgyalások.

Az elmúlt hetekben történt viszonylagos előrelépés eredményeként viszont még az ír elnökség idején, tehát 2013. június 30-ig újabb fejezetet nyithatnak meg a felek: a regionális politikával foglalkozó 22-es dosszié kapcsán a következő hónapban megindulhatnak az egyeztetések – jelentette be Eamon Gilmore ír külügyminiszter, aki elnökölte az EU-Törökország Társulási Tanács hétfő délelőtti ülését. A tárcavezető a Tanács nevében üdvözölte az elmúlt időszakban hozott török reformokat, amelyek lehetővé tették az előrelépést.

Az Európai Unió szerint Törökország jelentős intézkedéseket hozott a nők jogai és a demokratikus intézmények megerősítése kapcsán. A harmadik és a negyedik igazságszolgáltatási reformcsomag, a hadsereg állampolgári ellenőrzésének lehetősége, és a külföldiek nemzetközi védelmével kapcsolatos döntések ugyancsak arról győzték meg Brüsszelt, hogy érdemes egy szimbolikus döntést hozni, és pozitív perspektívát adni Ankarának a dosszié megnyitásának lehetőségével.

A bővítésért felelős uniós biztos megjegyezte, hogy a török elkötelezettséget látva a közeljövőben újabb fejezetek megnyitása is előfordulhat, ráadásul olyanoké, amiket gyorsan le is lehet zárni. Más források szerint Törökország közel van a gazdasági, a szociális politikai és az igazságügyi fejezet megnyitásához.

Stefan Füle ugyanakkor bírálta Ankarát amiatt, hogy szerinte az alapvető jogok továbbra sem érvényesülnek maradéktalanul Törökországban, és szerinte a törökök továbbra sem hajtják végre megkülönböztetés-mentesen a társulási megállapodáshoz csatolt úgynevezett kiegészítő jegyzőkönyvet, amely részben a vámok és tarifák rendszerének lebontását célzó menetrendet, részben a személyek szabad áramlásának szabályait tartalmazza. Utóbbit az EU szerint Törökország azzal sérti meg, hogy immár sokadik esztendeje nem hajlandó beengedni területére a ciprusi hajókat és repülőgépeket.

Törökország továbbra is értetlenül tekint a csatlakozási tárgyalások lassú előrehaladására. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Törökország 1959-ben kérte a felvételét az Európai Közösségbe, a csatlakozási tárgyalások viszont csak 2005-ben indultak meg, és az elmúlt 8 évben is a 35-ből mindössze 13 fejezetet engedélyezett az EU megnyitni. „17 tárgyalási dossziét még mindig blokkol az EU, mégpedig politikai okokból.” – jelentette ki a tárcavezető.

Davutoglu szerint egy új stratégiai célt kell kitűznie az Európai Uniónak és Törökországnak, mert szerinte, ha így mennek tovább a tárgyalások, akkor „még 50 évet kellene várni arra, hogy elnyerje Törökország az uniós tagságot.

A külügyminiszter a maga részéről két dologhoz ragaszkodna: egyrészt azonnali vízummentességet kellene az EU-nak adnia a török állampolgárok számára. Szerinte erre uniós tagjelöltként Törökországnak egyenes joga lenne, tekintettel arra, több olyan európai országgal szemben van érvényben uniós vízumliberalizáció, amelyek nem is uniós tagjelöltek.

Másrészt Davutoglu szerint az EU-nak be kellene vonnia Törökországot az összes olyan szabadkereskedelmi tárgyalásba, amit a közösség folytat EU-n kívüli országokkal, például az Egyesült Államokkal és Japánnal, ezeknek a megállapodásoknak ugyanis összhangban kell lenniük a Törökországgal meglévő vámunióval is.