Ezt hagyta ránk Margaret Thatcher

Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök tevékenységének közép- és kelet-európai öröksége egyszerre jelentős és ellentmondásos: kimondható, hogy amikben ő hitt, egész nemzetek történelmének irányát módosították, ugyanakkor elképzeléseinek egy az egyben történő átvétele gazdasági károkat is okozott – írta a Financial Times felzárkózó térségi blogrovatában (beyondbrics) kedd este megjelent elemzésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) főközgazdásza.

Erik Berglöf szerint az előző nap 87 esztendősen elhunyt Thatcher a közép- és kelet-európai új demokráciák legtöbb gazdaságpolitikai döntéshozójára egyértelműen befolyással bírt. Csehszlovákia például betű szerint megfogadta tanácsát, és az állami cégeket úgy privatizálta, hogy részvényeiket szétosztogatta a lakosságnak.

Mások, köztük Magyarország, ugyancsak elfogadták a magántulajdon elvét, de stratégiai befektetőknek adták el az állami cégek ellenőrző részesedéseit.

Ma már azonban nagyon csekély a különbség a közép-európai országok között vállalataik tulajdonlási és irányítási formái tekintetében – írta a tágabb értelemben vett Közép- és Kelet-Európa gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben alakult londoni nemzetközi bank főközgazdásza.

Berglöf szerint a Kelet-Európán belüli igazi választóvonal azon térségi országok között húzódik, amelyeknek volt, illetve nem volt reális kilátásuk az EU-csatlakozásra. Az EU-felvétel erőteljes reformösztönző hatást gyakorolt például Magyarországra és Csehországra, de a legdrámaibb módon ez Szlovákia esetében érvényesült. Szlovákia az átalakulás korai szakaszában még a lemaradók között volt, ám az a fenyegetés, hogy az EU-tagság késedelmet szenved, erőt adott a képzelőerővel megáldott szlovák reformereknek ahhoz, hogy felzárkóztassák hazájukat a szomszédos országokhoz, sőt bizonyos vonatkozásokban meg is előzzék őket – áll az EBRD vezető közgazdászának írásában.

A keletebbi térségekben azonban, ahol ugyancsak erőteljesen érvényesültek Margaret Thatcher elképzelései a magánszektor terjeszkedéséről és a privatizációról, de az EU-csatlakozás nem került napirendre, ugyanezek a gazdaságpolitikai folyamatok teljesen más hatást gyakoroltak: erős politikai befolyású bennfentesek ragadtak magukhoz vagyoneszközöket, és drámai módon nőttek a jövedelmi és vagyoni különbségek. „Oroszországban és Ukrajnában utazgatva annak idején gyakran megrázott (Thatcher) nézeteinek kritikátlan és betű szerinti értelmezése, amely figyelmen kívül hagyta a helyi intézményi összefüggések fontosságát” – fogalmaz kedd esti írásában Erik Berglöf.

Az EBRD főközgazdásza szerint ma is a magánszektor fejlesztése az elsődleges és leginkább kipróbált megközelítés az általános fejlődéssel kapcsolatban. Azok az országok azonban, amelyek a privatizációt önmagáért való célnak tekintették, és az államtól mint a múlt felduzzadt, korrupt örökségétől – annak átalakítása helyett – egyszerűen meg akartak szabadulni, nem a helyes megoldást választották. Az államot át kell alakítani, és bizonyos esetekben meg is kell erősíteni, hogy érvényesíteni tudja azokat az előírásokat, amelyekkel meg lehet akadályozni a monopóliumok és az oligarchikus struktúrák eluralkodását, és elő lehet segíteni az egyenlő esélyeket.

Margaret Thatcher – ugyanúgy, ahogy az EBRD – ezekért az elvekért állt ki – írja a londoni bank főközgazdásza.