„És a belgák hová álljanak?”

Az Európai Bizottság dicséri, az Európai Tanács belga nemzetiségű elnöke pedig bírálja a legújabb belga költségvetési kiigazító csomagot, amiről hosszas tárgyalások után állapodtak meg a kormánypártok. Közeleg a számonkérés ideje a magas deficit elleni küzdelemben.

Az Európai Bizottság kedden üdvözölte a belga kormánypártok megállapodását az uniós pénzügyi szankciók elkerülésére hivatott kiigazítási csomagról. „A Bizottság üdvözli a megállapodást, miként azt is, hogy a 2013-as büdzsé kiigazítása során a strukturális hiány csökkentésére helyezték a hangsúlyt” – közölte kedden Olivier Bailly, a testület szóvivője, hozzátéve, hogy Brüsszel az intézkedések alapos áttanulmányozása után májusban alakítja majd ki végleges véleményét.

A Belgiumot a korábban rögzített kiigazítási pályán tartani hivatott mintegy másfél milliárd eurós intézkedéscsomagról, csakúgy, mint a belga kormány eddigi költségvetési erőfeszítéseiről jóval kisebb lelkesedéssel nyilatkozott az Európai Tanács elnöke.

A belga Herman Van Rompuy a De Zondag (Vasárnap) című flamand hetilapnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy „egyáltalán nem lenyűgözőek azok a megtakarítások, amiket az ország az elmúlt években elért”. A korábbi belga kormányfő szerint ellentmond a számoknak az az állítás, hogy Belgium túl sokat takarékoskodott. „Ezért az Európai Bizottság teljes joggal kért további erőfeszítéseket Belgiumtól” – tette hozzá.

Van Rompuy, aki ezzel a nyilatkozatával felbőszítette az új csomag elfogadását sikerként ünneplő kormánypártokat, ugyanakkor nincs egyedül ezzel a véleményével. „Az intézkedések java új adók kivetésére irányul. A költségvetési kiadások valójában sohasem csökkentek Belgiumban. Az állam kiadásai nagyobb mértékben növekedtek, mint a gazdaság” – közölte a Le Soirban Geert Noels, az Econopolis vezető közgazdásza. A hazájában nagy elismertségnek örvendő szakértő szerint Belgiumban nem volt megszorító politika, és – mint mondta – várakozással tekint a kiadások csökkentését célzó első strukturális reformok elé.

Belgiumnak nem először kellett menetközben módosítania a költségvetését, hogy elkerülje az uniós pénzügyi szankciókat. A kormánynak tavaly is lépnie kellett, és egyesek már akkor a Bizottság szemére vetették, hogy túlságosan elnézően bánt az országgal, mivel az nem hozta az elvárt, egyszeri intézkedéseket mellőző strukturális hiánycsökkentést.

Van Rompuy szerint a belga költségvetési kiigazítás strukturális értelemben 2010-ben a GDP 0,5 százaléka, 2011-ben 0 százaléka, 2012-ben pedig 0,7 százaléka volt, ami szerinte „nagyon korlátozott mértékű”.

Belgium tavaly másfél évre 18 milliárd eurós megtakarítást jelentette be, ezt egészíti ki most egy újabb 1,5 milliárdos csomag, tekintettel arra, hogy az eddigi intézkedések a Bizottság megítélése szerint nem lennének elegendők a 2013-as és 2014-es hiánycélok eléréséhez (már idén jóval a 3 százalékos szint alatt kellene lennie a deficitnek).

Az új, másfél milliárdos megtakarításból 364 millió euró származik új adókból (például a cigaretták jövedéki adójának emeléséből), 293 millió euró a jegybank és a BNP Paribas osztalékaiból, 249 millió euró a kiadások visszafogásából. (Ezek az állami vasúttársaságot, a postát, a hadügyeket és a segélypolitikát érintik), és további 166 millió euró a társadalombiztosítási rendszer költségeinek megvágásából.

A belga megtakarítások bejelentése is már annak a jele, hogy közeleg a számonkérés ideje az EU-ban a hiány- és adósságlefaragást érintő kötelezettségvállalásokat illetően. A folyamatban az első jelentős állomás április 22. lesz, amikor az Eurostat közzéteszi a 2012-es évi államháztartási hiányokra vonatkozó végleged adatokat. A Bizottság részben ennek a figyelembevételével készíti el május elejére tavaszi gazdasági előrejelzéseit, amelyeket több ország esetében új ajánlások is követhetnek.

Brüsszel már hetekkel ezelőtt jelezte, hogy bizonyos feltételek mellett kész rugalmasabban értelmezni a gazdasági és növekedési paktum előírásait. Ez azt jelenti, hogy a nominális hiánycélok elérésénél is nagyobb hangsúlyt helyez majd a helyzet tartós javulását eredményező strukturális deficitcsökkentésre.

A Bizottság jelezte, hogy kész egy-két éves haladékot adni a tagállamoknak a túlzott mértékű hiány megszüntetésére adott határidő teljesítésére, ha két feltétel egyidejűleg teljesül. Az egyik, hogy meglegyen az elvárt strukturális erőfeszítés, a másik pedig az, hogy a gazdasági növekedés jelentős mértékben visszaessen az adott országban, annak önhibáján kívül.

Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos jelezte, hogy első pillantásra Franciaország esetében is teljesülni látszik mindkét feltétel, így Párizs 2014 végéig haladékot kaphat, feltéve, hogy 2014-ben jóval a 3 százalékos szint alá szorítja le a deficitet. Brüsszel végleges értékelésére azonban még májusig várni kell.

Bizottsági források szerint a franciák mellett a spanyolok és a portugálok is esélyesek arra, hogy meghosszabbítsák a határidőt, ezáltal is enyhítve a társadalmat sújtó megszorításokon.

Rehn még februárban Magyarországot is hat azon tagállam közé sorolta, amelyekkel szemben még tavasszal javaslatot tehet a Bizottság a deficiteljárás megszüntetésére. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy a kedvező döntéshez Budapestnek még elsősorban strukturális jellegű erőfeszítéseket kell bejelentenie (erről bővebben lásd BruxInfo február 24.). A februári előrejelzés alapján ugyanis a Bizottság a magyar hiányt 2013-ban és 2014-ben is GDP-arányosan 3,4 százalékra becsülte, hangsúlyozottan az akkor rendelkezésére álló információk alapján.