Obama megsértette az alkotmányt?

A Fehér Ház „határozottan nem ért egyet” azzal a nemrég nyilvánosságra hozott bírósági döntéssel, miszerint Barack Obama alkotmánysértést követett el, amikor szenátusi jóváhagyás nélkül nevezett ki tisztségviselőket a munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó bizottság megüresedett helyeinek betöltésére.

Obama túllépte az alkotmányban megszabott hatáskörét, amikor múlt évben a szenátus szabadsága idején hajtott végre kinevezéseket – mondta ki ítéletében egy szövetségi felebbviteli bíróság a múlt héten. A bíróság döntése nagymértékben szűkítené azt a hatalmat, amelyet az Egyesült Államok elnökei több ízben használtak a történelem során: hogy kinevezéseket hajtsanak végre a szenátus ellenállása vagy tétlensége mellett.

Túllépett a hatáskörén

Az Egyesült Államok Fővárosi Kerültének Fellebbviteli Bírósága egyhangú döntéssel elutasította az Obama-adminisztráció arra vonatkozó érvelését, hogy az elnök miért nevezett ki a múlt évben három főt a munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó bizottság megüresedett helyeire, miközben a szenátus tagjai ünnepi szabadságukat töltötték.

David B. Sentelle főbíró élesen kritizálta a kormányzat azon értelmezését, hogy az elnök milyen esetben nevezhet ki a szenátus megkerülése nélkül akárkit. Sentelle szerint, ha helytálló lenne a fehér házi álláspont, az azt jelenthetné, hogy „az elnök akkor nevezheti ki az általa óhajtott személyeket, amikor csak akarja: hétvégén, ebédidőben és minden olyan alkalommal, amikor a szenátus ülésezik, csak az elnök éppen elégedetlen a tétlenséggel” – mondta el a főbíró. Sentelle szerint „ez nem lehet a törvény.” A Fellebbviteli Bíróság döntése ráadásul megkérdőjelez több száz olyan határozatot, amit a munkaügyekkel foglalkozó testület a múlt évben, az elnök által kinevezett tagok közreműködésével hozott.

Már szinte biztos, hogy a kérdés a Legfelsőbb Bíróság előtt köt majd ki, ami tisztázni fogja az elnök arra vonatkozó hatáskörét, hogy kinevezhet-e kormányzati tisztségviselőket és szövetségi bírákat abban az esetben, ha a szenátus egy része megpróbálja blokkolni a kinevezés sikerességét.

Tom Harkin, Iowa demokrata szenátora szerint azonban a döntés nem csak megkérdőjelezi másfél évszázad joggyakorlatát, hanem figyelmen kívül hagyja azt a tényt is, hogy az elnöknek nem volt más választása. Harkin szerint a republikánusok minden alkalmat megragadtak Obama előző elnöksége idején arra, hogy különféle ügyeskedéssel megakadályozzák a döntéshozatalt.

Korábban nem volt gond

Mindazonáltal az ilyen jellegű kinevezések igen gyakoriak voltak az amerikai történelemben. A modernkori elnökök több ízben is alkalmazták ezt a jogukat akkor, amikor erős partizánharccal találták szembe magukat, ami megnehezítette a szenátus támogatásának elnyerését.

A Fehér Ház természetesen élesen kritizálta a döntést. „Ez az ítélet ellentmond 150 év demokrata és republikánus kormányzati gyakorlatának” – mondta el Jay Carney, fehér házi sajtótitkár. „Tiszteletben tartjuk, de határozottan elutasítjuk a döntést” – tette hozzá.

Az amerikai történelem során demokrata és republikánus elnökök ilyen jellegű kinevezések százait hajtották végre, amikor a szenátus képtelen volt dönteni. A rekordot Ronald Reagan tartja 243 kinevezéssel, de Obama közvetlen elődje, George W. Bush is 105 alkalommal döntött egyedül ilyen esetekben.

Amikor Obama kinevezte a három új tagot, a testületnek mindössze két tagja volt a szükséges öt helyett, ami lehetetlenné tette a hivatalos működést. A republikánusok aggódtak, hogy Obama túlságosan is kormánybarát tagokat nevez majd ki, ezért hátráltatták a folyamatot amíg csak tudták – az elnök azonban megkerülte a republikánus obstrukciót. Obama azzal érvelt, hogy az alkotmány nem csak akkor engedélyezi az elnök egyéni kinevezéseit, ha a szenátorok „nem elérhetőek”, hogy tanácsot adjanak neki és hozzájáruljanak döntéséhez; hanem például a szenátusi ülések közti szünetekben, így a szenátorok szabadsága idején is.

Történelmi döntés

Sentelle főbíró – és a döntést meghozó háromtagú tanács két másik bírája, Henderson és Griffith – szerint az alkotmány mindössze akkor ad lehetőséget az elnöknek arra, hogy éljen ezzel a jogával, ha két szenátusi ülésszak közti időben hozza meg döntését; nem pedig akkor, amikor a szenátus éppen szabadságon van. Sentelle szerint ráadásul „nem az elnök dönti el, hogy mi minősül szünetnek”.

Sentelle és a két másik bíró most megalkotott véleményével olyan terepre tévedt, ahol eddig egyik bíróság sem járt még. Kimondták ugyanis, hogy az elnöknek megvan ugyan a jogosultsága ahhoz, hogy kinevezéseket tegyen, de erre csak egy szűken meghatározott keretben van lehetősége – ez az értelmezés pedig igencsak korlátozná az elnök jogkörét. Egy névtelenséget kérő magas rangú tisztségviselő elmondta, hogy igen valószínűtlen az, hogy a Fehér Ház arra kéri majd a fővárosi kerületi bíróságot, hogy újra foglalkozzon az üggyel. A forrás szerint talán jobb megvárni azt, hogy az Egyesült Államok többi bírósága milyen ítéleteket hoz majd a hasonló jellegű ügyekben, mielőtt a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnának.

A republikánusok szerint ez a határozat egyfajta győzelem volt a hatalmi ágak szétválasztásának újbóli értelmezésében. „A döntés megerősítette, hogy az Alkotmány bármiféle politikai párt felett áll, függetlenül attól, hogy az Obama-adminisztráció mit gondol erről” – mondta el Utah állam egyik republikánus szenátora. A demokraták szerint azonban a döntés csak még inkább ösztönözni fogja a republikánusokat arra, hogy tovább hátráltassák Obama céljainak megvalósulását.

Pintér Melinda

Friss hírek

www.oxfordcorner.hu

Miért éri meg nyelvkönyvekre költeni? (x)

Bár az emberek pénzügyi helyzete manapság kevés úgymond felesleges dolog megvételét teszi lehetővé, mi mégis azt tanácsoljuk, hogy Gárdonyi Géza gondolatai lebegjenek a szemünk előtt: a könyvekre költött pénz elsőre úgy tűnik, ablakon kidobott pénz, holott pont olyanok, mint a vetőmag.

Read More »