Eddig bevált a közép-európai árampiaci integráció

Biztatónak nevezték közép- európai energiaszakértők a cseh, a szlovák és a magyar árampiac összekapcsolásának első tapasztalatait, ugyanakkor arra is rámutattak, hogy elsősorban Brüsszelnek még több olyan régióspecifikus probléma iránt is nagyobb érzékenységet kell mutatnia, amelyek megoldása nélkül nem lehet beszélni tényleges belső energiapiacról.

Kifejezetten pozitívnak nevezték közép-európai energiaszakértők egy keddi brüsszeli rendezvényen a cseh, a szlovák és a magyar árampiac tavaly szeptemberi összekapcsolásának első tapasztalatait, ám arra is felhívták a figyelmet, hogy még számos problémát meg kell oldani ahhoz, hogy maximálisan profitálni lehessen a műveletből.

Michal Krepelka, a legnagyobb cseh energiavállalat, a CEZ stratégiai igazgatója úgy vélte, hogy a piaci kapcsolódás kulcsfontosságú tényező a hatékonyság javításában és a versenyképes áramtermelésben. Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatója szerint az összekapcsolás óta látványosan javult az infrastruktúrák kihasználásának hatékonysága. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar spotpiaci árak az integrációt megelőzően magasabbak voltak a német, vagy a szlovák áraknál, mára azonban sokkal kiegyensúlyozottabb helyzet alakult ki.

A három ország sikerén felbuzdulva Lengyelország is jelezte csatlakozási szándékát, noha egyáltalán nem lelkesedik a kapcsolódás három partnere által választott modelljéért, ami a hálózati kapacitáson alapul – közölte Malgorzata Mika-Bryska, a lengyel gazdasági minisztérium energiahivatalának helyettes vezetője, utalva arra, hogy Varsó jobban szimpatizálna a fizikai áramlás alapú modellel. Lengyelország ettől függetlenül kész az adott feltételek között csatlakozni a három másik visegrádi országhoz, mert ezt az északnyugat-európai regionális árampiaccal való majdani összekapcsolódás felé teendő első lépésnek tekinti.

A lengyel tisztviselő szerint az Európai Bizottságot is beszámítva, senki sem tudja megmondani, hogy melyik piaci forgatókönyv a jobbik megoldás, az alulról építkező, regionális modell, vagy azonnal nagyobb célra lőni a belső piac létrehozásával. „A Bizottság számára nem lényeges, hogy melyik piaci forgatókönyvet választjuk. Nekik csak az számít, hogy 2014 végére létrejöjjön az egységes energiapiac” – mondta.

A Bruegel brüsszeli gazdasági kutatóintézet által rendezett vitán a közép- és kelet-európai szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy nem érdemes addig belső energiapiacról beszélni, ameddig az EU nem old meg néhány régióspecifikus problémát.

Ezek közé sorolták a szakértők a tervezetlen áramlás jelenségét, amire az Európai Bizottságtól várnak gyors megoldást (valójában Brüsszel értesülésünk szerint már komolyan foglalkozik a kérdéssel). A probléma gyökere, hogy Észak-Németországból nagy mennyiségű megújuló energiát táplálnak bele a rendszerbe az ország déli energiaéhes része és Ausztria szükségleteinek a kielégítésére.

A német hálózat az elmaradt infrastrukturális fejlesztések miatt ugyanakkor nem alkalmas önmagában a transzfer lebonyolítására, ezért a németek az egységesülő belső piac nyújtotta előnyöket kihasználva kerülő úton, a cseh és a lengyel hálózat igénybevételével továbbítják az energiát déli irányba. Ez a plusz,előre nem betervezett mennyiség ugyanakkor technikai, pénzügyi problémákat okoz a két ország rendszerének, a lengyel főtisztviselő szerint csúcsidőkben veszélybe sodorva a biztonságos energiaellátást. „Az Európai Bizottság részéről sokkal határozottabb beavatkozást várunk el, azt, hogy találjon egy megfelelő megoldást a problémára” – szögezte le Mika-Bryska.

A közép-európaiak jó ötletnek tartanák egy összehangolt, integrált zöldtanúsítvány-rendszer létrehozását is, arra emlékeztetve, hogy a jelenlegi, sokszor eltérő tagállami rendszerekben egyes országoknak komoly gondot okozhat az, ha szomszédjuk a piacot torzító módon jelentős állami támogatásokkal ösztönzi a megújuló energiaforrásokat. Mika-Bryska megjegyezte, hogy valamit tenni kell a kapacitási mechanizmusok létrehozásáért ott, ahol a piaci jelzések nem jelentenek elég ösztönzőerőt a szükséges beruházások elvégzéséhez.

A CEZ képviselője túlzottan ambiciózusnak nevezte a Bizottság arra vonatkozó célkitűzését, hogy 2014 végére létrejöjjön a belső energiapiac az EU-ban. Úgy vélte, hogy erre legkorábban 2015-ben lesz lehetőség. Kaderják Péter szerint ugyanakkor nincs különösebb jelentősége annak, hogy a cél csak 2015-ben, vagy 2016-ban teljesül, a lényeg, hogy az EU elsősorban a regionális piacok összekapcsolásának modelljén keresztül közel került ennek eléréséhez.