Színre lépett a kelta tigris: megkezdődött az ír elnökség

Ciprus sikeresnek mondható, féléves tanácsi elnökségének végeztével a stafétabotot ezúttal Írország vette át. A január elsejétől júniusig tartó elnökség mottója a stabilitás, munkahelyek és növekedés lesz. Írország az első olyan tagállam ezen a pozíción, amely korábban pénzügyi segítséghez jutott a közös mentőalapból. Noha az elnökség programja jobbára „öröklött” témákból áll (bankunió, költségvetési szemeszter, kohéziós tárgyalások), ez mégis remek alkalmat kínál Dublin számára, hogy megmutassa: a válságkezelésnek sikeres útja is van.

Az ír elnökség herkulesi feladat elé néz. Dublin már az elnökség kezdetekor mélyvízben találja magát: az EU 2014-2020 közé eső pénzügyi agendája, valamint a kohéziós alapok és a Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozása még ugyanis elfogadásra vár. A munkát nehezítheti, hogy az EU két nagy tagállamában is általános választások lesznek: Németországból és Olaszországból ennek megfelelően nem várható az európai válságkezelés lényeges pontjait eldöntő konkrét állásfoglalás. Lucinda Creighton, az ír európai ügyekért felelős miniszter kijelentette, hogy a közelgő választások nem fognak gátat szabni a döntéshozatali folyamatnak.

Az EU elnökség prioritásai – különösen, ha egy kis tagállamról van szó – nagyrészt „öröklött” feladatokból állnak, amelyeket a megelőző prezídiumok hagyományoznak hátra. Ilyen teher ezúttal maga a következő hét évre szóló büdzsé vitája is, amelynek menedzselése mögött a stabilitás megteremtésének szándéka húzódik meg. A bankunió továbbvitele és fejlesztése – Írország az Eurócsoport tagja – ugyancsak fontos prioritás. Az elnökségi program kulcsszavai a gazdasági növekedés és a szociális kohézió, kiegészítve egy északi tagállam programállításához illő „zöld gazdaság” és a természeti erőforrások védelmének támogatásával. (Az ír elnökség programjáról bővebben itt olvashat.)

Az elnökségi feladatok másik nagy szeletét az előre nem látható, vis maior ügyek képezik, amelyekkel az elnökségnek foglalkoznia kell (mint pl. az arab tavasz váratlan eseményei). Csak ezek után következnek az elnökséget ellátó ország egyéni prioritásai, amelyekben saját nemzeti érdekei kerülnek áttételesen megfogalmazásra. Ez utóbbiakat gyakran közösségi érdekekként találják, úgy, mint jelen esetben az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezség terve is, amely Dublin szerint két százalékkal járulna hozzá az unió GDP-növekedéséhez. Mindenesetre az Irish Times online hírportál cikke szerint 2025-re az Egyesült Államok átveheti Nagy-Britannia helyét, mint az ország első számú kereskedelmi partnere.

A ciprusi szemeszter végével nem csak egy új tagállam, hanem egy új, úgynevezett trojka is megkezdheti munkáját. A trojka az uniós tagállamok egy hármas csoportjára vonatkozik, amelyek másfél évig – tagállamonként hat hónapig – töltik be az Európai Tanács elnökségét. Ezzel a praktikus megoldással nagyobb folytonosságra tettek szert az elnökségi programok kialakítása során, mivel a három tagállam szorosan együttműködve alakítja ki a 18 hónapos agendát. A kapcsolattartás természetesen a hármasfogatokon is túlmutat: már a spanyol-belga-magyar trojka mandátumának lejártakor magyar és a lengyel felek élénk konzultációban voltak.

A rendszer ebben a formában 2007 óta működik és a Lisszaboni Szerződéssel vált hivatalossá. Ekkor jelentősége is csökkent, hiszen a Tanácsnak állandó elnöke lett Herman Van Rompuy személyében (ezidáig a Tanács elnöki tisztét az elnökségben éppen aktuális tagállam elnöke illetve miniszterelnöke töltötte be). A rotálódó elnökség azonban éppen a kis tagállamok nyomására nem szűnt meg, a tárgyalások, csúcstalálkozók helyszíne az elnökséget adó tagállam fővárosa, az elnökségi háttérmunkát és kommunikációt is az adott tagállam külön erre a feladatra felállított stábja végzi.

Írország Litvániával és Görögországgal alkot egy trojkát. A harmonizált program súlypontja a monetáris unió erősítésén és az egységes piac végleges kiépítésén van. Az Európai Unió külpolitikai tevékenységében kiemelt szerepet kap a bővítés: Creighton miniszter-asszony kifejtette, hogy el akarják kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Macedóniával és Szerbiával és nyélbe szeretnének ütni egy előcsatlakozási szerződést Koszovóval. Kérdés, hogy lesz-e megegyezés a Macedón tárgyalások ügyében, ugyanis Görögország nem enged a névvita kapcsán. (A Kitekintő korábbi, kapcsolódó cikkét itt találja.) Törökország európai főtárgyalója, Egermen Bagis decemberi dublini látogatásán reményét fejezte ki, hogy az ír elnökség a korábbi – a ciprusi elnökség által is – patthelyzettel ellentétben egy „történelmi fordulatot” fog hozni a török csatlakozás előmozdításra vonatkozóan – tudósított az Irish Times. 

Írország gyakorlott tagállamnak számít, ha az elnökség levezényléséről van szó. A mostani szám szerint a hetedik ilyen alkalom az ország tagságának 40 éves történetében (a jubileum épp az elnökség idejére esik). Két évvel az ország csatlakozását követően a legelső hivatalos európai tanácsi ülést éppen Dublinban tartották 1975 márciusában. Érdekesség és a sors fintora is egyben, hogy abban az időben referendumot tartottak Nagy-Britanniában az ország EGK-tagságáról és most, 28 évvel később újabb referendum dönthet a szigetország EU-s tagságáról, ugyancsak az ír elnökség alatt. Erre vonatkozóan David Cameron brit kormányfő fog színt vallani januári beszédében. Nagy nyomás nehezedik rá saját pártja részéről, hogy fektessék új alapokra Nagy-Britannia EU-hoz fűződő kapcsolatát. Ahogy Jacques Delors, az EB korábbi elnöke nyersen megfogalmazta: „a briteket csak a gazdasági érdekei érdeklik, semmi más”.

Írország lesz továbbá az első olyan tagállam, amely úgy tölti be az elnökség funkcióit, hogy korábban financiális segítséghez jutott az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által létrehozott alapból. Az ír bankkrízist követően 2010 novemberében 85 milliárd eurós mentőcsomagot ítéltek oda Dublinnak, ám Görögországgal és Portugáliával ellentétben a szigorú megszorításoknak köszönhetően Írország gátat szabott a válság elmélyülésének.

Írország minden bizonnyal tökéletes partner lesz a szorosabb pénzügyi kormányzat kiépítésének munkájában és a bankunió további formálásában. A tervezett 11, dublini informális tanácsülésen az ír diplomaták igyekeznek majd jó közvetítők lenni, de egyúttal fel fogják használni a kínálkozó alkalmat arra is, hogy az elnökségi fórumok birtokában elérjék a nehéz helyzetben lévő ír bankok kisegítését.