Radikális változások a litván külpolitikában?

Az eddigi jelek szerint a korábbi külkapcsolatok gyökeres átalakítása és a szomszédos államokkal való vitás kérdések rendezésére való kísérlet állhat az újonnan kinevezett litván kormány külpolitikájának a középpontjában.

A napokban tovább erősödő, jobboldali és baloldali pártokat egyaránt tömörítő litván kormánykoalíció alapvető változásokat kíván véghezvinni az elmúlt négy év, esetenként meglehetősen kemény hangvételű külpolitikájához képest. A koalícióban kulcsszerepet betöltő Szociáldemokrata Párttól kiszivárgott információk szerint az új kormány mindenképpen rendezni kívánja, a jelenleg mélyponton lévő orosz-litván államközi kapcsolatokat. A korábbi évekhez képest szinte 180 fokos fordulatot kíván végrehajtani a vilniusi vezetés, hiszen míg korábban az Európai Unió többi tagállamát kívánta felhasználni az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlásra, addig most éppen ellenkezőleg, egy Moszkva és Brüsszel közötti híd szerepét kívánja betölteni. 

Az új külpolitikai irányelvek szerint azonban nem csak az Oroszországgal való vitás kérdések rendezésére kell a közeljövőben számítani, hanem a Lengyelországhoz és Fehéroroszországhoz kötődő kapcsolatok megerősítésére is. 

A BNS hírügynökségnek nyilatkozva Linas Linkevicius külügyminiszter-jelölt a külpolitikai kapcsolatok újraértelmezésének fontosságáról beszélt. A korábban a hadügyminiszteri tárcát kétszer is betöltő, jelölése előtt pedig Litvánia fehéroroszországi nagyköveteként szolgáló Linkevicius szerint túlzott lenne „forradalmian új” külpolitikai irányváltásról beszélni, helyette inkább Litvánia régión belüli szerepének a újraértékeléséről lehet a következő években szó. 

Ennek értelmében Litvánia a továbbiakban is az Egyesült Államokkal, a NATO-val, valamint az Európai Unióval – melynek a jövő év második felében Litvánia lesz a soros elnöke – való  közeli együttműködésre kíván törekedni mindamellett, hogy konstruktív párbeszédeket kezdeményez Moszkvával és Minszkkel. Ezen túl Linkevicius az új kormányzat fontos céljaként említette még az elmúlt négy évben nem mindig felhőtlen lengyel-litván kapcsolatok kiszélesítését és a skandináv államokkal való együttműködés elmélyítését.