Minél előbb lépjen életbe a növekedési paktum

A júniusban aláírt növekedési paktum végrehajtásának felgyorsítását kérte az Európai Tanács az uniós tagállamoktól a pénteki csúcstalálkozó záróközleményében. Az állam- és kormányfők az egységes piac kiteljesítését, a transzeurópai hálózatok kiépítését és növekedésbarát adórendszer kialakítását sürgették.

A gazdasági növekedésnek kívánt lökést adni az Európai Tanács pénteken az állam- és kormányfői tanács ülésén, amelyen a tagállami vezető lényegében saját magukat, illetve kormányaikat szólították fel a korábbi tagországi vállalások betartására. Noha a csütörtöki és pénteki csúcstalálkozó kiemelt témája a gazdasági és pénzügyi unió kiteljesítését célzó átmeneti jelentés megvitatása volt (erről lásd külön cikkünket!), a péntek hajnalig tartó első találkozó után délelőtt már a növekedés beindítása volt a téma.

Az Európai Tanács júniusi ülésén írták alá a tagállamok a gazdasági növekedés középpontba állítását intézményesíteni hivatott növekedési paktumot, amelynek megkötését elsősorban Franciaország támogatta, majd később az Európai Bizottság is erőteljesen rácsatlakozott a kezdeményezésre. A paktum aláírói vállalták, hogy a gazdaságpolitikai filozófiájuk átprogramozásával a GDP-bővülésre és a munkahelyteremtésre fognak fókuszálni a következőkben.

A szerződés értelmében – noha többhónapos késéssel, de – a várakozások szerint “a következő hetekben” elfogadhatja az Európai Beruházási Bank kormányzótanácsa a pénzintézet alaptőkéjének 10 milliárd eurós megemelését. Mindezt már tavasszal lehetőségként vetette fel a gazdasági és pénzügyi EU-biztos, a tagállami jóváhagyást leszámítva azonban idáig nem történt előrelépés az ügyben. Uniós számítások szerint a tőkeemelés 60 milliárd euróval emeli meg az EIB hitelezési kapacitását, amely pedig – teljes kihelyezés esetén – 180 milliárd eurónyi befektetést eredményezhet.

A paktum része a strukturális alapok forrásainak átcsoportosítása a növekedés és a munkahelyteremtés serkentésére. Ez 55 milliárd eurós “injekciót” adhat a gazdaságnak.

230 millió eurót áldozna az Európai Bizottság a projektkötvények bevezetésére, legalábbis a 2014-ig tartó kísérleti fázisban ekkora összeggel akarja letesztelni Brüsszel, hogy az infrastrukturális beruházásokat vonzóbbá tevő projektkötvények valóban kelendőek lesznek-e a beruházók körében.

Ezek az EU intézmények előtt álló kihívások, az Európai Tanács csúcskövetkeztetéseinek jelentős részében viszont a tagállamok további erőfeszítéseit kéri az állam- és kormányfői testület. A vélt tagországi “hanyagságra” mutatott rá az ülés előtt az Európai Bizottság elnöke is, aki látványos prezentációval készült a tagállami vezetőknek, kifejtve ebben, hogy noha elismeri az eddigi eredményeket, de alapvetően csalódott amiatt, hogy a paktum június végi elfogadása óta mindössze néhány területen tudtak a tagországok előrelépni.

Évek óta visszatérő elem például az egységes piac kiteljesítése iránti igény, amellyel összefüggésben az Európai Tanács üdvözölte, hogy “előrelépés történt” a Belső Piaci Intézkedési Terv első csomagjának végrehajtásában. A könyvelés, a szakmák elismerése, a kockázati tőkealapok és a közbeszerzések lebonyolítása kapcsán azonban az EiT már lát aggályokat, vagy legalábbis sürgős pótolnivalókat. Ettől függetlenül újabb lökést várnak a tagállami vezetők a második intézkedéscsomagtól, amelyben a Bizottság újabb 12 intézkedési javaslatot mutat majd be legkésőbb jövő tavaszig. Az egységes piac témakörben kérte az EiT a szolgáltatási irányelv maradéktalan.

A transzeurópai infrastrukturális hálózatok fejlesztése és a hiányzó láncszemeik pótlása szintén potenciális gazdaságnövelő terület lehet. A közlekedési, a távközlési és az energiahálózatokba irányuló befektetéseket részben a projektkötvényekkel, részben az Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility) létrehozásával lehetne megvalósítani. A közlekedés területén mielőbbi piacnyitást, az energiapiacon a hálózati egységet teremtenék meg az intézkedések.

Az Európai Tanács zárközleménye szerint továbbra is 2015 a határidő a digitális politikai egységes piac kiépítésére, amely egy sor intézkedést magában foglalhat: a kollektív jogok kezelése, elektronikus aláírás, elektronikus számlázás…stb. A kutatás-fejlesztési mutatók globális értelemben vett relatív versenyképtelensége miatt az EU – főleg a növekedési paktumba emelésével – kiemelt teret akar szánni.

Emellett általános értelemben szólították fel az államokat egy növekedésbarát jogszabályi környezet kiépítésére, csakúgy, mint arra, hogy az egyébként szigorúan tagállami hatáskörbe tartozó adórendszerek sokkal jobban ösztönözzék az olyan támogatásokat, vagy kiadásokat, amelyek a gazdasági növekedést nagyban elősegítik. Kiaknázatlan területet lát a GDP-bővülésre a világkereskedelemben is az EU.

Részletek a hírlevélben!