Jövő tavasznál előbb nem lesz szerb tárgyaláskezdés?

Nem tartják valószínűnek európai bizottsági források, hogy a testület még idén javaslatot tesz a szerb uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Az új belgrádi kormányfő az eheti brüsszeli látogatásán megerősítette az ország és a kabinet uniós elkötelezettségét, a bővítési EU-biztos szerint viszont a koszovói-szerb kapcsolatok normalizálása nélkül Belgrád nem számíthat előrelépésre.

A BruxInfo értesülései szerint kicsi az esélye annak, hogy az Európai Bizottság még ebben az évben javaslatot tesz Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére. A testület októberben teszi közzé a szokásos eves bővítési csomagját, amelyben a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokról mutat be értékelő jelentéseket, emellett ajánlásokat is fogalmaz(hat) meg. Sokan arra számítanak, hogy a tagjelölti státusz márciusi megadása után idén javasolhatja Brüsszel a tárgyalások megindítását.

“Csoda kellene ahhoz, hogy az októberi bővítési csomagban a Bizottság erre tegyen javaslatot” – fogalmazott egy brüsszeli forrás, mivel azonban a testület elvileg bármikor megfogalmazhat ilyen ajánlást, szóba kerülhet esetleg az, hogy a decemberi állam- és kormányfői csúcstalálkozó előtt javasolja Brüsszel a tárgyalások megkezdését. „Ehhez csak kisebb csoda kellene” – tette hozzá a neve elhallgatását kérő tisztviselő, aki egyelőre nem tartja valószínűnek, hogy a szerb-koszovói kapcsolatok még idén olyan mértékben javulni tudnak, ami az EU számára is elégséges.

A szerb miniszterelnök a héten Brüsszelben találkozott az EU intézmények vezetőivel. Ezeken kiderült, hogy Szerbia első számú prioritása a csatlakozási tárgyalások minél előbbi megkezdése, ennek érdekében teljesíteni is fogja az uniós tagság feltételeiként meghatározott koppenhágai kritériumokat. Ivica Dacic viszont egyértelművé tette, hogy ezeken felül új feltételeket nem fogad el Brüsszeltől. Arról nem beszélt, hogy mikor tartja reálisnak a tárgyalási kritériumok teljesítését, és az egyeztetések megkezdését.

Ezzel összefüggésben a belgrádi parlament nemrégiben megválasztott új elnökének a nyilatkozata keltette fel több brüsszeli tisztviselő érdeklődését is. Nebojsa Stefanovic a napokban azt mondta, elsődleges cél a tárgyalások megkezdése, az erről szóló megállapodást egy éven belül meg lehet kötni. Ezt a feltételezést erősíti a B92 szerb rádió értesülése is, amely szerint a jövő márciusi, vagy a jövő nyári uniós csúcstalálkozón adhatják meg a tagállamok a zöld jelzést a dossziék kitárgyalására.

A bővítési EU-biztos a szerb miniszterelnök hétfői látogatását követően azt mondta, „a szerb-koszovói kapcsolatok normalizálása kulcsfontosságú a csatlakozási tárgyalások megkezdése szempontjából”. Stefan Füle szerint „a normalizálás kellő mértéke” biztosítani tudná, hogy Szerbia és Koszovó ne akadályozza egymást az EU-ba vezető úton. A cseh származású uniós biztos fontosnak nevezte a már megkötött szerb-koszovói megállapodások végrehajtását. Ezt külön kérte az új államfőtől, és a közelmúltban hivatalba lépett új kormánytól is.

Az Európai Parlament elnöke a kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján önkritikus volt az EU-val szemben. „Néhány tagállamunk nem ismeri el Koszovót, ugyanakkor az Európai Unió arra kéri Szerbiát, hogy ismerje el az egykori tartomány függetlenségét. Ez azért azt mutatja, hogy nekünk is van még mit tennünk.” – mondta Martin Schulz.

Macedónia

Szerdán találkozott az uniós intézmények vezetőivel Macedónia államfője is. Az egykori jugoszláv tagköztársasággal összefüggésben évek óta nincs előrelépés, és mint a nyilatkozatokból kiderült, a mostani találkozók sem lendítették előre a hét éve húzódó folyamatot.

Macedónia 2005-ben kapott tagjelölti státuszt az Európai Tanácstól, a csatlakozási tárgyalásokat viszont mindeddig nem kezdhette meg Skopje, mivel déli szomszédja, Görögország rendszeresen megvétózza az egyeztetések elindításáról szóló javaslatokat. Görögország azt nehezményezi, hogy Macedónia ugyanazt a nevet használja, mint az egyik észak-görögországi tartomány, ezzel Athén a területi integritását látja veszélyeztetve.

Az Európai Unió most sem tudott mást tenni, mint kérni a macedón államfő a jó szomszédi viszony megteremtésére, ezen túl az Európai Tanács elnöke arra bátorította Gjorge Ivanovot, hogy közösen elfogadható tárgyalásos megoldást találjanak a görög-macedón névvitára.