A bolgár gazdaság: egyet előre, kettőt hátra, hármat lefele

Egy évvel az országgyűlési választások előtt a bolgár kormány javítani kíván az Európai Unió legszegényebb állampolgárainak életszínvonalán, viszont a külföldi befektetések elmaradnak, a munkanélküliség pedig nő. A bolgár pénzügyminiszter új gazdaságpolitikai vízióit eléggé nehéz behatárolni, mint egységes politikai irányvonalat. Népszerűségnövelő intézkedések, gazdasági élénkítés és kemény ellenzéki bírálatok. Merre tovább Bulgária?

A napokban egyik kollégám igen találó értelmezéssel illette Bulgária és általában véve a közép-európai gazdaságok helyzetét az eurózóna válságában. „A bolgárok hozzászoktak a szegénységhez, de más országok állampolgárai, mint például a görögök vagy a szlovénok nem tudják elképzelni, hogy megszorításokkal csökkentsék az életszínvonalukat”. Ebben a megállapításban rejlik a bolgár gazdaság közel másfél évtizede tartó gazdasági ambivalenciájának titka. Bulgária rendelkezik az Európai Unió talán legstabilabb költségvetési mutatóival (maradéktalanul teljesít az összes maastrichti kritériumot), viszont 2007 óta változatlanul itt vannak a legalacsonyabb uniós bérszintek és az életszínvonal terén is a bolgár lakosok csak áhítattal reménykedhetnek abban, hogy egy nap elérik a dánok vagy a luxemburgiak szintjét.

A napokban Szimeon Djankov bolgár pénzügyminiszter bejelentette, hogy a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány, szakítva az elmúlt évtized baloldali kormányainak irányvonalát, emelni kívánja az emberek életszínvonalát a költségvetési szigor lazítása révén. A pénzügyminiszter szerint jövő évtől a nyugdíjak átlagosan 7-10 százalékkal emelkedhetnek és az állami hivatalokban dolgozók is átlagosan 20 százalék fölötti béremelésre számíthatnak. Djankov, aki az egyik miniszterelnök-helyettesi pozícióit is betölti a Boriszov-kabinetben, többek között bejelentette, hogy a Pénzügyminisztériumban átlagosan 27 százalékkal fognak emelkedni a fizetések, ilyen szintű emelésre már több éve nem került sor Bulgáriában. A pénzügyminiszter szerint a kormány eddig 3 esztendő alatt 30-35 százalékkal emelte a béreket és ezt az ellenzék sem tagadhatja le. Első látszatra az átlagos bolgár hümmög magában – igen, nos, ennek éppen itt az ideje. Hosszabb gondolkodás után viszont óhatatlanul is felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen 2013-ban fog történni ez a kissé váratlan lépés. Igaz ugyan, hogy a bolgár gazdasági mutatók jobbak a környező országokéinál – az éves infláció 2 százalék alatt lesz, az utóbbi 3 hónapban 0 százalék alatt volt az inflációs szint, ugyanakkor az éves GDP-növekedés 2 százalék alatti szintje nem indokolná a bőkezűséget. 

Érdekes a két célcsoport is, amely részesülhet a kormány nagylelkűségéből – az idősebb generáció és az állami szférában dolgozók. A GERB politikusai tudják, hogy kemény csatára számíthatnak 2013-ban, ha meg kívánják őrizni vezető kormánypozícióit, ezért érdemes lenne növelni a pár népszerűségét. A GERB, ugyan az ország legnépszerűbb pártja, azonban mint ahogy korábbi elemzésemben írtam kisebbségi kormányból lehetetlen lesz még egy ciklust végigerőltetni. Indokolt a kormány részéről ez a lépés, ugyanis az utóbbi időben mind az idősebb generáció (a szociális reformok elmaradása miatt), mind az állami szférában dolgozók (a kedvezőtlen közigazgatási reform miatt) eltávolodtak a jobboldali kormánypárttól.

Kardinális kérdés viszont, hogy miből telik az extra kiadásokra? A bolgár gazdaság nem teljesít jól, a várakozásokkal ellentétben még a 2 százalékos növekedést sem tudja elérni és a kormány 16,5 millió levát különített el arra, hogy a csökkenő számú külföldi befektetőket visszacsábítsa a balkáni országba.  A pénzügyminiszter szerint a 2013-as költségvetésben szereplő megemelt kiadásokat a 2012-es kedvező államháztartási többletforrásokból (2012 júniusáig 67, 4 millió levás költségvetési többlet volt, ehhez képest 2011 ugyanezen időszakában ez a mutató több mint 600 millió levás deficitet rögzített) és az adóelkerülések hatékonyabb kezeléséből származó jövedelmekből szándékozik fedezni. A kormány már 2011-ben elkezdte annak a tervezését, hogy miképpen csábítsa magához a szavazókat – eredetileg Djankov az általános forgalmi adót kívánta csökkenteni, viszont ezt külföldön és belföldön egyaránt szkeptikusan fogadták. A GERB berkein belül továbbá úgy vélhették, hogy az 1-2 százalékos áfa-csökkentéssel sokkal kisebb népszerűség-növekedést könyvelhettek volna el, mint az új elképzelésekkel. A pénzügyminiszter szerint az ellenzék alaptalanul bírálja a kormányt az alacsony bér és nyugdíjszintek miatt, a politikus a környező országok felelőtlen költekezését hozta fel példának. Görögország hitelekből finanszírozta az életszínvonal és a nyugdíjak gyors növekedését, ezzel szemben Bulgária mélyről indult és lassú, de biztos léptekkel kívánja utolérni a most adósságproblémákkal küzdő szomszédok életminőségi mutatóit.

A kormánypárt jövő évet illető számításai akár borulhatnak is, ugyanis az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint a munkanélküliség folyamatosan nőtt eddig 2012-ben, a jelenlegi szint elérte a 12,4 százalékot. A bolgár munkaügyi szerveknél viszont cáfolták az uniós adatokat, a bolgár regiszterek „csak” 10,8 százalékos munkanélküliségi szintet mértek 2012 júliusában. A magas mutató az alacsony külföldi befektetési színvonalnak is betudható, a Bolgár Befektetési Ügynökség szerint a külföld továbbra is sztereotípiák alapján kezeli Bulgáriát és nem rendelkezik valós képpel a bolgár lehetőségekről. A gazdasági válság óta 450 ezerrel csökkent a munkahelyek száma Bulgáriában, ez nem csak a külföldi hatásoknak tudható be, hanem egyes demográfiai problémáknak is. Bulgária a világ leggyorsabban fogyatkozó lakosságával rendelkező állama, a fiatalok Nyugat-Európába vándorolnak, hogy munkát keressenek. Azok pedig, akik belföldön maradnak, vidékről elköltöznek a már túlzsúfolt fővárosba, Szófiába, vagy a nagyobb megyeközpontokba. A probléma strukturális jellemzőkkel is bír – a bolgár oktatás nem igazodik az igényekhez és nagyon magas a használhatatlan szakképesítésekkel rendelkező fiatalok száma. Egyes szakértők szerint a munkáltatók által fizetett biztosítások országosan egységes szintje is arra kényszeríti a munkaadókat, hogy csökkentsék a foglalkoztatottak számát kiadásaik leszorítása érdekében.

A GERB érdemei között mindenképpen meg kell említeni, hogy kormányzása során alig emelkedtek az adók (Európában szinte egyedülálló eset) és a szigorú költségvetési politikának köszönhetően a külföldi hitelminősítők is dicséretben részesítették Bulgáriát. A stabil üzleti klíma lehetővé tette Szófia számára, hogy elkerülje a Dél-Európa szerte kialakult bankválságot és a hitelek is megőrizték stabil és kiszámítható kamatértékeiket. A Capital bolgár hetilap elemzése alapján a bolgár kormány nagy igyekezetében, hogy fenntartsa az ország fiskális stabilitását több hibát is elkövetett. A 2009-2010-es időszakba a kiadások lecsökkentésével jelentős késedelmek történtek az állami megrendeléseket teljesítő vállalatok kifizetésénél. A Boriszov-kormány csak nagy üggyel-bajjal tudta a 3 százalék alatti GDP arányú államháztartási hiánycélt elérni, ugyanis 2010-ben az Európai Unió még túlzott deficiteljárást indított Szófia ellen, amelyet csak idén szűntetett meg. A szocialista kormányokhoz hasonlóan a GERB is belesett abba a csapdába, hogy visszatartotta a vállalatok áfa-visszaigényléseit, azzal a céllal, hogy ezt az összeget kamatmentes hitelként lehessen hasznosítani a vállalati tevékenységek ösztönzése érdekében. A hatás elmaradt, sőt számtalan vállalat ment csődbe forráshiány miatt. A hetilap elemzése kiemeli, hogy a kormány 2010-ben 50 százalékkal magasabb jövedéki adót vetett ki a cigarettákra és dohánytermékekre, annak érdekében, hogy csökkenjen a dohányzók száma, viszont emiatt 35 százalékkal nőtt illegálisan behozott cigaretták száma, az állami bevételek pedig 15 százalékkal csökkentek.

Összegezve azt lehet megállapítani, hogy a kedvező pénzügyi stabilitás kevés ahhoz, hogy a bolgár gazdaságot nagyobb fordulatszámra késztesse, viszont ezzel együtt legalább nem romlott az életszínvonal. A bolgár kormánynak több rizikós reformra kell elszánnia magát, de ezekre nagy valószínűséggel csak a 2013-as választásokat követően kerül sor.