A Világbank szerint jól teljesít Közép-Európa

A nyugat-európai országokénál jelentősen nagyobb mértékben növekedett tavaly a 2004-ben és 2007-ben az EU-hoz csatlakozott országok gazdasága, sőt, az idei és a jövő évi kilátások szerint a jövőben is jobban teljesít majd Európa keleti fele. A Világbank mindettől függetlenül további költségvetési konszolidációt, munkahelyteremtést és a pénzügyi bizalom helyreállítását kéri a vizsgált 11 országtól.

3,1 százalékkal növekedett tavaly az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott tagországok gazdasága, szemben az EU 15 régi tagállamában mért 1,5 százalékos emelkedéssel – derül ki a Világbank tanulmányából, amelyben a szervezet a 2004-ben (kivéve Ciprus és Málta) és a 2007-ben csatlakozott tagállamok, valamint Horvátország közelmúltbéli teljesítményét vette górcső alá.

A szervezet szerint idén és jövőre is megmarad a különbség a régi és az új tagállamok között. 2012-ben 1,5 százalékkal nőhet a vizsgált 11 ország gazdasága szemben az EU15-ös körben várható -0,1%-kal; jövőre pedig 2,5 százalékra gyorsulhat az új tagországokban az átlagos GDP-bővülés üteme, szemben az EU15-ben várt 1,2%-kal.

A Világbank vezető közgazdásza szerint a pozitív gazdasági kilátások mellett az elmúlt években csökkenni tudott az államadósság, a költségvetési hiány, és növekedni tudott a foglalkoztatás is.

A Világbank szerint mindezek alapján elmondható, hogy Közép-Európa visszanyerte azt a gazdasági teljesítményét, amit a válság kitörése után elveszített. Ehhez hozzájárult az is, hogy a kemény konszolidációs intézkedések hatására átlagosan három százalékra csökkent a 11 állam költségvetési hiánya, és hogy a bankrendszer rugalmas tudott maradni az elmúlt években.

A növekedési kilátások terén mért különbség dacára a helyzet továbbra sem rózsás Közép-Európában – jegyezte meg a Világbank regionális igazgatója, aki szerint a régió már 2011 második felében kezdte érzékelni az euróválság, az emelkedő olajárak és a globális lassulás hatásait.

A washingtoni székhelyű szervezet három üzenetet küldött a térség országainak. Egyrészről a központi bankoknak és a pénzügyi felügyeleteknek mindent meg kell tenniük a pénzpiacok bizalmának visszaszerzéséért. Alkalmazkodó, azaz a befektetést és a növekedést ösztönző monetáris politikát kell folytatniuk, amelyek szükségszerűen a jelenleginél alacsonyabb alapkamatokat kell, hogy jelentsenek. (Éppen a tanulmány bemutatóján csökkentette ugyanebből a célból az eurózóna irányadó kamatát történelmi, 0,75%-ra az Európai Központi Bank – a szerk.)

A második üzenet, hogy a közép-európai országoknak el kell döntneiük, hogy milyen mértékben, milyen eszközökkel és milyen gyorsan akarják továbbrendezni a közkiadásaikat. A Világbank szerint „a cél, hogy a költségvetési pozíciójuk ne legyen a pénzpiaci kitettségük forrása”. A célszámok terén már rendben áll a vizsgált 11 ország, de az idevezető utak és módszerek részletezése még várat magára – jegyzi meg a szervezet.

A harmadik üzenet, hogy a tagországok koncentráljanak jobban a strukturális politikákra, amelyek ösztönözhetik a növekedést, valamint segíthetnek úrrá lenni az államháztartási, a foglalkoztatási és a pénzügyi kihívásokon. A Világbank úgy látja, ezen a területen megfelelő vezérfonalat jelenthetne minden országnak az EU2020 átfogó gazdaságfejlesztési stratégia.

A Világbank a negatívumok között említi meg a 11 ország körében azt, hogy túl nagy hangsúlyt kaptak a közelmúltban a közvetett adók, amelyek rossz hatással voltak az inflációra. Ez jellemző Magyarországra is – jegyezte meg a szervezet vezető közgazdásza, Gallina Andronova Vincelette.

A Világbank 0,4 százalékos gazdasági visszaesést vár idén Magyarországon, szemben a kormány által elképzelhetőnek tartott 0,1 százalékos emelkedéssel. A BruxInfo kérdésére a szervezet regionális igazgatója elmondta, mindez nem számít jelentős eltérésnek, a Világbank előrejelzését alapvetően az alacsonyabbra várt belső fogyasztás és a beruházások vezérelték.

Peter C. Harrold példaként említette Horvátországot, ahol 1 százalékpontos különbség van a kormány és a Világbank előrejelzése között, elsősorban „az irreálisan magasra számított állami bevételek miatt”.