Valószínűleg kevés a magyar az ismeretlenek halmazában

470 ezer lehet a magyarság száma az ismeretlen nemzetiségű, de vélhetően szintén magyar etnikumú személyek beszámítása után – derül ki a tavalyi szlovákiai népszámlálás járási adatsoraiból.

Vajon a 382 ezer ismeretlen nemzetiségű polgár hány százaléka magyar? – hangzott a kérdés februárban, a tavalyi népszámlálás első sarokszámainak ismertetése után. Már akkor feltételezhető volt, hogy nem itt kell keresnünk a 2001 és 2011 között elveszett 62 ezer magyar nagy részét. Voltak viszont olyan vélemények is, melyek szerint a nemzetiségüket be nem vallók jelentős része magyar lehet – írja az Új Szó.

A járási adatok alapján – melyeket a napokban közölt a Statisztikai Hivatal – úgy tűnik, a 382 ezer ismeretlen nemzetiségű között alulreprezentált a magyarság. A délnyugati járások jelentős részében – ahol a szlovákiai magyarok kétharmada él – az országos átlag alatti a nemzetiségüket meg nem adók aránya. Pl. a 87 ezer magyar lakost számláló Dunaszerdahelyi járásban – itt lakik a szlovákiai magyarság ötöde – csak 3 % az ismeretlen etnikumúak aránya. Az országos arány 7,1%.

Ha azt feltételeznénk, hogy az ismeretlen nemzetiségűek csoportján belül ugyanolyan az egyes nemzetiségek eloszlása, mint országos arányuk, akkor az „ismeretlen” magyarokkal együtt 491 ezren lennénk. Ha ezt a számítást a járási adatok alapján végezzük el, már csak 481 ezer jön ki. Gyurgyík László demográfus szerint a valós szám ennél is kisebb: 465–470 ezer körül lehet. Ennél pontosabbat a községsoros adatok nyilvánosságra hozatala után lehet mondani – figyelmeztet a szakember.

Jelzés az is, hogy a nemzetiségüket meg nem vallók aránya főként a romák által lakott járásokban nagyobb. Ez alapján is feltételezhető, hogy a jelenség részben a cigánysághoz köthető. Emellett kérdéses az is, egyáltalán lehet-e bármilyen nemzetiséget rendelni az ismeretlen etnikumúakhoz. Szociológusok már korábban rámutattak: a hagyományos nemzetiséglekérdezés egyik hiányossága, hogy csak egy etnikai kötődés adható meg. Feltételezhető, hogy a nemzetiségét nem közlő megkérdezettek egy része azért járt el így, mert többes kötődésű (pl. vegyes család gyereke), s kizárólagosan egyik etnikumhoz sem kötődött, ezért nem tudott (vagy akart) mit beírni a kérdőívbe.