Kisebbségek – két állam között

Szerbiában a nemzeti közösségeket érintő jogi háttér megfelelő, az alkalmazásával vannak gondok, Magyarországon a szerbek a jogszabályok javításában reménykednek

Magyarország és Szerbia közötti kapcsolatokkal foglalkozott az a tanácskozás, melyet hétfőn tartottak meg a belgrádi Aeroklubban szerbiai és magyarországi jogászok és politikusok részvételével. A konferencia fókuszában a szerbiai magyar, illetve a magyarországi szerb kisebbségi közösség helyzete állt. Megegyeztek a felszólalók a tekintetben, hogy ezek a közösségek egy fajta hidat jelentenek e kapcsolatok fenntartásában.

– Az efféle konferenciákban mély értelmet látok, s örülök, hogy időnként foglalkoznak a témával. Meggyőződésem szerint ugyanis a magyar–szerb-problémák – Európa és a világ sok más gondjával ellentétben – megoldhatónak számítanak, ez az egyik sajátosságuk, s inspirációként kellene e ténynek szolgálnia – nyilatkozta a Magyar Szónak  dr. Várady Tibor jogászprofesszor, a tanácskozás egyik előadója.

A szerbiai magyarok sorsa, mint mondta, nem tökéletes, de javítható. Szerinte a problémák megoldhatók anélkül is, hogy bármelyik ország lemondana elemi érdekeiről. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire fontos a két állam közötti történelmi megbékélés előrehaladásának a folyamata az államokban élő kisebbségek helyzete szempontjából, Várady elmondta, véleménye szerint a különféle történelemlátást sohasem lehet teljesen egységesíteni ebben az esetben sem, ahogyan az a világon másutt sem sikerült.

Várady szerint a történelmi távlatok is nagy szerepet játszanak a kapcsolatok javításában.

– A kilencvenes évek háborús történései a közelmúltban játszódtak le, ez nehezíti például a szerb–horvát viszonyokat. Magyarországnak az újabb generációk esetében nincsenek hasonló történelmi traumái. Ezért talán, ez ügyben, valóban gyorsabban lehet fejleményre számítani – állapította meg Várady.

Szavazat nélküli képviselet

A magyarországi szerbek helyzetét az új alkotmány, a nemzetiségi, közoktatási, önkormányzati és képviselőválasztásról szóló törvény, továbbá a kormány kisebbségpolitikája határozza meg – közölte Petar Lastić, a budapesti Szerb Intézet vezetője.

– A parlamenti képviselettel kapcsolatban haladásról tudok beszámolni. Tizennyolc éven át nem tudták kezelni az ügyet. Hozzá kell viszont tennem, hogy a megszületett megoldás sem a legkedvezőbb az itteni szerbség számára – húzta alá Lastić a Magyar Szónak adott nyilatkozatában.

Az öt-tízezer lélekszámú magyarországi szerb közösség esetében ugyanis túl magasnak számít a meghatározott parlamenti küszöb és azt csak a roma és a német közösség tudja átlépni.

– A vigaszt számunkra a szavazat nélküli részvétel szavatolása jelenti a parlament munkájában. Ez kevesebb annál, amennyit elvártunk. A másik gond az, hogy a tanácskozási jogú parlamenti képviselet nem szabad: csupán olyan témákhoz szólhatunk hozzá, melyeket a házbizottság kisebbségeket érintő kérdésnek minősít előzőleg – számolt be Lastić.

Szerinte valós előrelépésről akkor beszélhetnénk, ha 2014-ig, vagyis a törvény hatályba lépéséig, még módosulna a szóban forgó jogszabály. A törvény további hiányosságának nevezte hogy egy kisebbségi nemzeti közösség csak egy listát állíthat a választásokon, melyet az adott közösség országos önkormányzata állít össze, s csak listára, nem pedig személyekre lehet szavazni. A nemzetiségek akkor támogathatják ezeket a listákat, ha előzőleg feliratkoztak az erre a célra szolgáló választói névjegyzékre. Ebben az esetben azonban pártlistákra nem szavazhatnak – magyarázta a szerb intézet vezetője.

– Magyarországon egy szavazónak két szavazta van. Egy egyéni és egy listás. Nem számít valódi alternatívának az, hogy mandátumot nem szerző kisebbségi listára szavazzanak a kisebbségiek egy pártlista helyett – húzta alá Lastić.

Véleménye szerint rohamtempóban készültek az új jogszabályok, s nem volt elég idő a tervezetek széleskörű megvitatására.

– Ami speciálisan a szerb közösségre vonatkozó magyarországi politikát illeti, azt hiszem, nem lehet panaszunk, mert Magyarország a legjobb kapcsolatokra törekszik Szerbiával, s ez az állítás fordítva is igaz – hangsúlyozta.

A történelmi múltra vonatkozó nézőpontok közelítése kapcsán Lastić azt mondta, véleménye szerint nem olyan komoly a helyzet, hogy „megbékélésről” kellejen beszélni Magyarország és Szerbia között.

A kettős mérce csapdája

A konferencián dr. Korhecz Tamásnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének jutott az a feladat, hogy a szerbiai, azaz vajdasági magyar közösség helyzetét foglalja röviden össze.

– A magyar közösség egy kettős identitással rendelkező közösség, mely egyrészt osztozik az itt élő minden közösséggel Szerbia problémáiban, másrészt pedig kulturális, történelmi szempontból Magyarországgal alkotunk egy közösséget, s ez mára már közjogi értelemben is igaz a kettős állampolgárság megszerzésének lehetősége óta. Ebben a kettős viszonyrendszerben keressük mi a helyünket, s a valódi kérdés az, hogy ebből a pozícióból hogyan mozdíthatjuk előre a két állam közötti kapcsolatokat – fogalmazott Korhecz.

Az elmúlt kilencven év nagyobbik részében, amióta az itteni magyar közösség nem az államalkotó többség részét képezi, általában egy negatív demográfiai tendencia hívei lehettünk – közölte, s ehhez, mint mondta, a szerb állam is hozzájárult a háborús kilencvenes évek kilátástalanságával. A fogyásnak az elmúlt tíz évben már mi magunk vagyunk a leginkább az okai – tette hozzá. A kisebbségeket érintő jogi keretet többnyire elfogadhatónak, s az európai mércéknek megfelelőnek nevezte, de felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a jogoknak az alkalmazásában már gondok merülnek fel.

– Szerbiában ebben a tekintetben kettős mérce figyelhető meg. Van egy magasra emelt standard, s ezzel szemben van egy olyan kormánypolitika, amely nem igazolja vissza ezt a standardot. Ahhoz, hogy a helyzet javulhasson, folyamatosan csökkenteni kellene ezt a rést a jogok és a gyakorlat között. A leginkább arra lenne szükség, hogy a szerb politikai elit elfogadja, Szerbia nem egy homogén nemzetállam – szögezte le az MNT elnöke.