Tovább robog az olasz válságkezelés

Mario Monti olasz miniszterelnök március idusán a három legnagyobb párt képviselőivel tartott csúcstalálkozóján megbeszélést folytatott a válságkezelés aktuális kérdéseiről és a következő lépésekről. A középpontban ezúttal a munkaügyi reform, a korrupcióellenes törvényjavaslat és az olasz köztelevízió  (Rai) reformja áll, utóbbiban azonban nem született megegyezés a felek között.

Mario Monti olasz miniszterelnök múlt hét csütörtökön találkozóra hívta a három legnagyobb párt vezetőjét, hogy a reformok legkényesebb pontjairól egyeztessenek. Angelino Alfano a Popolo della Libertá párt (Szabadság Népe párt – Pdl), Pierluigi Bersani a Partito Democratico párt (Demokrata párt – Pd) és Pierferdinando Casini az Unione dei Democratici Cristiani e di Centro (Kerszeténydemokrata Unió – Udc) párt képviselője bizonyos megszorításokkal ugyan, de zöld utat adott a kormánynak a munkaügyi reform megvalósítására és a korrupció ellenes törvényjavaslat előterjesztésére. A köztelevízió reformjával kapcsolatban azonban semmilyen egyetértés nem született, az álláspontok nem közelednek egymáshoz.

A vezető pártok támogatásával a lassan már két hónapja húzódó munkaügyi reformról szóló viták a végükhöz közelednek. Ha sikerül megegyezni a szakszervezetekkel és a parlament jóváhagyását is megkapja a kormány, akkor német mintára megvalósulhatnak a változtatások. A főbb elvek, amelyek alapján a reformot szeretnék megvalósítani: a szerződéstípusok egyszerűsítése, amely a fiatalokat segítené a stabil munkalehetőségekhez való hozzájutásban, és a szociális támogatási rendszer felülvizsgálata, különös tekintettel a társadalombiztoításra. A munkavállalók elbocsájtásának szabályinak újbóli áttekintése és a diszkriminatív elbocsájtások elkülönítése ugyancsak terítékre került, ezen felül a fegyelmi illetve gazdasági okokból történő elbocsájtásról (ez utbbi a vontkozásban fogják követni a német mintát) valamint az aktív politika támogatásáról is egyeztettek. 

A legvitatotabb kérdés, a munka törvénykönyv 18. cikkének módosítása, amely még mindig ellenállásba ütközk a szakszervezeteknél. A munkavállalói érdekcsoportokkal kedden egyeztet a kormány a végső megoldás reményében. A kereskedők és kisvállalkozók azonban szintén a reformok ellen vannak, mert nem akarják elfogadni a meghatározott időre szóló munkaszerződésekkel járó plusz költségeket és a munkanélküli segélyhez való fokozottabb hozzájárulást. A vállalkozások költségeinek növekedésével egyébként Alfano sem értett egyet, és bár a reformot támogatják a pártok, azon belül több pontot még vitatnak. Mario Monti ismét kiemelte az átfogó munkaügyi reform szükségességét, amelynek jótékony hatásai nem csak a nemzetközi bizalom helyreállításában kell hogy megmutatkozzanak, hanem a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés elősegítésében is.

A máik fontos kérdés, amelyben megegyezés született, a korrupció ellenes törvényjavaslat módosításának támogatása. Az Alfano-Brunetta törvényjavaslat a korrupció megelőzését és elfojtását tűzte ki célul a döntéshozatali folyamatok átláthatóbbá tételével, a vezető pozíciókat betöltöttek kötelező rotációjával, valamit a büntetések szigorításával. Új elemként merült fel, hogy a magánszektoron belüli korrupciót is tiltani fogják. Amíg eddig a korrupció értelmezésekor közalkalmazott és magánszemély közötti interakciót értettek, ezentúl például vállalozók közötti csúszópénzek gyakorlatát is büntetnék. A korrupcióra fényt derítő alkalmazottak anonimitást és pénzbeli juttatást is kaphatnának.

A köztelevízió reformja azonban továbbra is egy helyben topog. A fő problémát az okozza, hogy az igazgatótanács mandátuma leját március végén, a pártok és a kormány között azonban nincs egyetértés, hogy mi alapján kellene kiválasztani az új testületet. A kormány egy független szakértőkből álló vezetői testületet látna szívesen, a Szabadság Népe párt viszont a tájékoztatási exminiszter Maurizio Gasparri (szintén a Szabadság Népe párt tagja) javaslata alapján történő választás mellett áll ki, amelynek értelmében a felügyelőbizottságon keresztül a pártok jelölhetnek hetet a kilenc igazgató közül, az elnököt pedig a kormány nevezi ki. A Demokrata párt azonban határozottan ellenzi a Berlusconi-érához tartozó javaslat követését és kész új törvényjavaslat beterjesztésére, a felügyelőbizottságból fedig kivonult. A feszült helyzetet a csütörtöki találkozó sem oldotta fel, az álláspontokban nincs elmozdulás.