A svájciak nem szeretnének többet pihenni

Most vasárnap a svájci állampolgároknak többek között arról kellett dönteniük, hogy a törvényben meghatározott négyhetes szabadság minimumát hat hétre emeljék-e. A szabadság emeléséről szóló tervezetet a Travail.Suisse nevű szakszervezet kezdeményezte, azonban számos más szakszervezet az emelés mellett kampányolt, óriásplakátjaikon a „több szünet = kevesebb állás” volt olvasható. Végül a szombati voksolás egyértelműen jelezte, hogy a svájciak nem szeretnének két héttel tovább pihenni, hiszen a szabadság emelésére vonatkozó tervezet ellen a szavazók 66,5 százaléka elutasította. A meggyőző eredményt az is bizonyítja, hogy egyetlen egy kantonban sem kerültek többségbe az igenek. Elemzők szerint a svájciak elsősorban a romló versenyképességtől való félelmük miatt utasították el a tervezetet.

A svájciaknak ezen kívül még további három kérdésben kellett dönteniük. Az egyik kérdés arról szólt: alkotmányosan rögzítve legyen-e, hogy az állam a szerencsejátékból származó bevételeit közkiadásokra fordítsa.  A választók 87 százaléka voksolt a tervezet mellett, minden kantonban az „igenek” győztek. Nem volt ilyen egyértelmű a helyzet a következő kérdésnél, mely kapcsán arról szavazott Svájc, hogy szövetségi szinten legyenek-e meghatározva a könyvárak. A kérdés igen megosztotta francia Svájcot (aki támogatta) és német Svájcot (akik nem támogatta), végül a választók 56 százaléka utasította el a központi szabályozást, így továbbra is a kantonok hatáskörébe fog tartozni a könyvárak meghatározása. Az utolsó kérdés – mely a nyaralók építésére vonatkozó szabályozásról szólt – környezetvédelmi csoportok kezdeményezésére került rá a szavazólapra. A tervezetet valamivel több mint a szavazók fele támogatta, melynek értelmében az ország minden településében 20 százalékkal kell visszafogni az új nyaralók építésének számát.

Molnár Tamás Levente

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »