Növelni kell a nők munkaerőpiaci jelenlétét

Az egyenlő bérezésről folytatott vitát központi kérdésként kell kezelni a szociális igazságosságért folytatott európai harcban, elsősorban azért, mert a gazdasági válság különösen a nőket és a fiatalokat sújtja – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön Brüsszelben, a nemzetközi nőnap alkalmából szervezett interparlamentáris találkozón.

Az „Egyenlő munkáért egyenlő fizetés” című rendezvényen Schulz annak a véleményének adott hangot, hogy a nemek közti keresetkülönbség megaláztatást jelent a nőkre nézve, amely gazdasági válság esetén tovább súlyosbodik. Az EP elnöke különösen aggasztónak nevezte, hogy a fiatal európai munkanélküliek a krízis közepette problémáik eredőjeként tekintenek a szociális egyenjogúságot alapelvként kezelő EU-ra.

Viviane Reding igazságügyi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy nőkkel szembeni munkaerőpiaci diszkriminációt tiltó 2006-os uniós irányelv részben hatásosnak bizonyult, de a nemek közti bérolló továbbra is hatalmas. Reding szerint Európa csak úgy érheti el az EU 2020 stratégiában célul kitűzött 75 százalékos foglalkoztatottságot, ha növeli a nők munkaerőpiaci jelenlétét. A biztos kiemelte, hogy a felsőoktatásban végzettek 60 százaléka hölgy, vagyis a tehetség rendelkezésre áll, csak nehezebben „váltható aprópénzre” a vállalatok felsővezetői posztjainak megszerzésekor. Mint mondta, európai üzleti főiskolák listát készítenek arról a 3500 nőről, aki végzettsége és szakmai tapasztalata alapján azonnal csúcspozíciót tölthetne be a nagyvállalatoknál, azt a megállapítást cáfolandó, hogy a „női kvóta” feltöltésére nem lenne elég potenciális jelentkező. Az igazságügyi biztos kérdésre válaszolva közölte, hogy a női kvóta vállalati bevezetésére vonatkozó esetleges jogalkotást mindenképpen szakmai konzultációnak és hatástanulmányoknak kell megelőzniük.

A kelet-közép-európai térségben az uniós csatlakozás nem hozott javulást a nemek közötti munkaerőpiaci esélyegyenlőtlenség megszüntetését illetően – mondta Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő, aki a nemzeti parlamentek képviseletében szólalt fel a vitában. A magyar politikus elmondta; büszke arra, hogy Magyarországon az európai átlaghoz képest10 százalékkal alacsonyabb a nemek közötti bérolló, majd Martin Schulz-hoz intézve szavait kijelentette: nem biztos, hogy minden esetben Magyarországot kell a vádlottak padjára ültetni. Gaudi-Nagy utalt arra, hogy Németországban jelenleg 20 százalék feletti a nemek közötti keresetkülönbség. A képviselő egyben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a magyar parlamentben mindössze 9 százalék a női képviselők aránya. Mint mondta; az új magyar alkotmány deklarálja ugyan a nők egyenjogúságát, de az előírások csak akkor érvényesülhetnek, ha a nők megfelelő arányban vehetnek részt a döntéshozatalban. A jobbikos képviselő szerint a nőket sújtó munkaerőpiaci aránytalanságok felszámolásához radikális változtatásokra lesz szükség.

Gurmai Zita, az Európai Parlament szocialista képviselője a probléma megoldására egy új irányelv létrehozását sürgeti, amely az 1957-es Római Szerződésben és a 2006-os átfogó esélyegyenlőségi irányelvben megfogalmazottakhoz képest kizárólagos hangsúlyt fektet a bérolló összezárására. Az EP-képviselő szerint számos kutatás igazolta már 2007-ben, hogy az új irányelv évente 1-1,5 százalékkal javíthatná a nemek közötti fizetéskülönbség csökkentését.

A nemzetközi szakértők és nemzeti parlamentek képviselőinek bevonásával megrendezett esemény résztvevői egyébként egyetértettek abban, hogy a nemek közötti bérolló összetett gazdasági-társadalmi jelenségekre vezethető vissza. A felszólalók a többi közt arra mutattak rá, hogy a nők családi kötelezettségeik miatt gyakrabban vállalnak alacsonyabb keresettel járó részmunkaidős állást, és az általuk kedvelt foglalkozások eleve kevesebb bérrel járnak.