Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka kedden azt javasolta a taláros testületnek, hogy utasítsa el Magyarországnak a Sólyom László volt köztársasági elnök belépésének megtagadása miatt Szlovákia ellen benyújtott keresetét.
Y. Bot főtanácsnok szerint Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor megtagadta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnöknek a területére történő belépését. A főtanácsnok szerint ugyanis az államfők utazásai a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak, amely a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik – olvasható a Bíróság kedden délelőtt kiadott közleményében.
Y. Bot főtanácsnok kedden ismertetett indítványában mindenekelőtt megállapítja, hogy Sólyom László azért szándékozott Révkomáromba menni, hogy ott a magyar állam történelméhez kapcsolódó jelképnek számító emlékmű felavatásán vegyen részt, ez alkalomból pedig ott beszédet kellett volna tartania. Ez esetben tehát nem tisztán magáncélokra korlátozódó látogatásról, vagy akár inkognitóban tett látogatásról van szó, mivel a szlovák hatóságokat több alkalommal diplomáciai úton értesítették e látogatásról. Következésképpen a főtanácsnok úgy véli, hogy Sólyom László igenis Magyarország köztársasági elnökének hivatali minőségében, és nem csupán uniós polgárként szándékozott Révkomáromba menni.
Ezzel összefüggésben Y. Bot ezután megjegyzi, hogy jóllehet az uniós polgárok tagállamok közötti mozgását az uniós jog szabályozza, az államfők tagállamokban tett látogatásaira vonatkozóan ez nem mondható el. Ezen utazások ugyanis, még ha az Unión belül is történnek, a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak, amely a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik. Y. Bot szerint az államfők által az Unió tagállamaiban tett látogatások a fogadó állammal való megegyezéstől, valamint a fogadó állam által a hatáskörének keretében meghatározott módoktól függenek, és nem értelmezhetők a mozgásszabadsággal összefüggésben.
A főtanácsnok ezt követően hangsúlyozza, hogy a tagállamok a diplomáciai tárgyú hatáskörüket nem gyakorolhatják oly módon, hogy az a két tagállam közötti diplomáciai kapcsolatok tartós megszakadásához vezessen. Az ilyen megszakadás ugyanis összeegyeztethetetlen lenne az integrációs folyamattal, valamint ellentétes lenne a tagállamok azon kötelezettségvállalásával, hogy fenntartják azt a jószomszédi viszonyt, amely az Unióhoz való csatlakozásra irányuló döntésük lényegéhez tartozik. Ráadásul e megszakadás akadályozná az Unió alapvető célkitűzéseinek megvalósítását, köztük a béke előmozdítását. Ezen okokból a két tagállam közötti diplomáciai kapcsolatok tartós megbénulásának helyzete az uniós jog hatálya alá tartozna. A főtanácsnok ugyanakkor megjegyzi, hogy a jelen esetben a Bíróság nyilvánvalóan nem ilyen helyzettel áll szemben, amit többek között az a találkozó is bizonyít, amelyre néhány nappal a szóban forgó eseményt követően került sor a magyar és a szlovák miniszterelnök között.
A főtanácsnok végül megállapítja, hogy még ha a Szlovák Köztársaság a magyar köztársasági elnöknek a területére történő belépése megtagadásának jogalapjaként tévesen is hivatkozott a 2004/38 irányelvre, e körülmény nem minősül a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében vett, joggal való visszaélésnek.
Következésképpen a főtanácsnok azt indítványozza, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy a Szlovák Köztársaság nem sértette meg az uniós jogot, Magyarország keresetét pedig utasítsa el.
A főtanácsnok véleménye ugyan nem köti az Európai Bíróságot, de a későbbi döntés az esetek túlnyomó részében megegyezik a főtanácsnoki indítvánnyal.
Kitekintő / Bruxinfo.eu
