Kedden megkaphatja a zöld jelzést Szerbia

Fenntartásaik ellenére az európai ügyi miniszterek kedden vélhetőleg egyhangúlag meg fogják szavazni Szerbia uniós tagjelöltségét – mondta Martonyi János külügyminiszter a külügyi tárcavezetők hétfői ülése után. A miniszterek döntöttek a Szíria elleni szankciók bővítéséről, rejtélyes módon azonban nem állapodtak meg a fehérorosz rezsimet sújtó további korlátozásokról.

Jóllehet, bővítési kérdésekben az európai ügyi minisztereket tömörítő Általános Ügyek Tanácsa illetékes döntéseket hozni, ettől függetlenül az ő keddi ülésük előtt hétfőn a külügyminiszterek is áttekintették Szerbia és Koszovó viszonyát, a kettejük között tavaly óta zajló egyeztetések eredményeit, és igyekeztek előkészíteni a dossziét másnapra, amikor is az ÁÜT tárgyalni fog Szerbia tagjelölti státuszáról.

Martonyi János külügyminiszter az ülés után azt mondta, noha több tagállamnak továbbra is vannak ilyen-olyan fenntartásai Belgrád uniós közeledésével összefüggésben, de „az ÁÜT meg fogja hozni a döntést arról, hogy Szerbia megkaphassa az uniós tagjelölti státuszt”. Hozzátette, hogy a miniszteri döntést csütörtökön és pénteken az állam- és kormányfőknek is jóvá kell hagyniuk.

A tárcavezető nem részletezte, hogy mely delegációk fogalmaztak meg aggályokat, ezzel kapcsolatban mindössze annyit mondott, hogy ezek egy része lehet indokolt is, de „kérdés, hogy érdemes-e ezeket az aggodalmakat összekapcsolni a tagjelölti státusszal”. Martonyi János utalt arra, hogy tekintettel kell lenni a közelgő szerb választásokra is, ezek alapján pedig „az a helyes, ha Belgrád most tagjelölt lesz”.

Véleménye szerint az EU egyértelmű feltételeket fektetett le Szerbiának, amiket teljesítenie kell a tagjelöltség megszerzéséhez. Ezeket a feltételeket pedig Martonyi János szerint Szerbia teljesítette. „Ha most előállunk új feltételekkel, akkor azt az érzetet keltjük a szerb politikában, és a lakosságban is, hogy ez egy reménytelen küzdelem” – mondta a miniszter.

Fontosnak nevezte, ahogyan az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, hogy a múlt heti szerb-koszovói megállapodás értelmében készülnie kell egy olyan átfogó megvalósíthatósági tanulmánynak, amely Koszovó majdani stabilizációs és társulási megállapodásának megkötését készíti elő. „Nem maradhat fekete lyuk Európa térképén” – mondta a külügyminiszter, utalva arra, hogy a Nyugat-Balkán országai közül Koszovónak is komolyabb európai perspektívát kell adni. Kifejtette, hogy ezzel összefüggésben további tagállamoknak voltak aggályai. Úgy tudjuk, a Koszovó függetlenségét továbbra is el nem ismerő országok (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus) miniszterei emelték fel a hangjukat ezzel kapcsolatban.

Szíria

A külügyminiszterek egyhangúlag elfogadták a szíriai rezsimet sújtó szankciók bővítésének újabb körét, eszerint 7 szíriai miniszter vagyonát fagyasztják be az európai bankok, ők keddtől EU-vízumot sem kaphatnak. A Külügyi Tanács szerint a hét tárcavezető is felelős a rendszer által elkövetett erőszakos cselekményekért. A miniszterek döntése nyomán emellett az európai pénzintézetek zárolni fogják a szíriai központi bank európai vagyonát.

Az EU megtiltja a jövőben a Szíriából származó nemesfémek, és az abból készült tárgyak (ékszerek) kereskedelmét, és a szankciók újabb lépcsőjeként szíriai felségjelű tehergépek nem szállhatnak le uniós repülőtereken.

Martonyi János külügyminiszter tájékoztatása szerint kiterjedt vita folyt az ülésen arról, hogy – fokozván a politikai nyomást – a tagállamok hívják vissza damaszkuszi nagyköveteiket, és zárják be a képviseleteket. Elmondta, ezt a tagországok többsége nem támogatta. „Szükség van a jelenlétre humanitárius okokból, a konzuli feladatok ellátása céljából, és azért is, hogy tudjuk tartani a kapcsolatot a helyi, civil világgal. Emellett az sem baj, ha tudjuk, hogy mi történik az országban.” – mondta Martonyi János.

Úgy tudjuk, Németország biztonsági okokból azt tervezi, hogy bezárja a szíriai diplomáciai képviseletét.

Fehéroroszország

A külügyminiszterek – noha az előzetes tervek szerint az ülés napirendjén volt Fehéroroszország – nem döntöttek a belarusz rezsimmel kapcsolatos szankciók bővítéséről. A korlátozásokról kedden az Általános Ügyek Tanácsa szavaz majd, vita nélkül, úgynevezett „A-pontként”. Martonyi János szerint formális, eljárási okokból született erről döntés.

A BruxInfo értesülései szerint minderre azért volt szükség, mert egyetlen delegációként Szlovénia nem járult hozzá ahhoz, hogy az uniós szankciók köre kiterjedjen egy bizonyos üzleti körre. Uniós források tudni vélik, hogy Ljubljana egy többmillió eurós üzletet kíván nyélbe ütni Minszkkel, ezt pedig nehezítenék a korlátozások. Úgy tudjuk, az ülésen komoly kritika érte a szlovén külügyminisztert, aki ragaszkodott az álláspontjához.

Mint Catherine Ashton utalt rá, hogy a miniszterek márciusban visszatérnek a fehérorosz ügyre, addig is bővül a szankció alá vont személyek és cégek köre, de egyelőre úgy tűnik, a szlovén üzletben érintett kör megússza a korlátozásokat.