Milliárdokat költenek majd az internet fejlesztésére

Több mint 9 milliárd euró beruházást javasol 2014 és 2020 között a szupersebességű szélessávú hálózatokba szerdán az európai infrastruktúra alapból az Európai Bizottság – értesült a BruxInfo.

Több mint 9 milliárd euró jut majd digitális beruházásokra abból a sokmilliárd eurós uniós alapból, amelynek létrehozására szerdán terjeszt elő javaslatot az Európai Bizottság – értesült a BruxInfo. Brüsszel azt javasolja majd, hogy 2014 és 2020 között 9,2 milliárd eurót különítsenek el az összesen 50 milliárd euróból gazdálkodó infrastrukturális alapból, az Európai Összekapcsolási Eszközből (Connecting Europe Facility) olyan páneurópai projektekre, amelyek az uniós állampolgárok és vállalkozások szupersebességű szélessávú hálózatokhoz, illetve az ezeket segítő szolgáltatásokhoz való hozzáférését hivatottak előmozdítani.

Az uniós finanszírozás kölcsönök és piaci eszközök, leginkább projektkötvények formáját ölti majd és kiegészíti a magán- és a közszféra befektetéseit, továbbá a strukturális és kohéziós pénzeket.

A keretből legalább 7 milliárd euró áll majd rendelkezésre a nagysebességű szélessávba való befektetésre. A Bizottság óvatos becslései szerint a hét milliárdos összeg több mint 50 milliárd euró köz- és magánbefektetést generál majd, ami fontos összetevője lehet annak a 270 milliárd eurónak, amennyire az EU 2020-ig ívelő digitális menetrendjének összköltségét becsülik.

A maradék összegből (több mint 2 milliárd euró) olyan közérdekű digitális infrastrukturális szolgáltatások finanszírozására futja majd, mint az elektronikus egészségügyi nyilvántartás, az elektronikus azonosítási rendszer és az elektronikus közbeszerzés.

A pénzügyi támogatás a transz-európai távközlési hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozó új iránymutatásokkal is kiegészül majd.

A BruxInfo úgy tudja, hogy a közösségi pénzügyi támogatás elsősorban értékpapírok, kötvények és garanciák útján történik, amelyek vonzóak lehetnek a piaci befektetők számára. A Bizottság és nemzetközi pénzügyi intézetek, mint az Európai Beruházási Bank vállalnák magukra a kockázat egy részét és garantálnák a projektek kiváló hitelminősítését.

A projektekre várhatóan a távközlési szolgáltatók pályázhatnak majd, de vízművek, szennyvíz-művek, áramszolgáltatók és építési cégek is. Számos projektben valószínűleg egyszerre több szektor képviselői is részt vesznek majd. Brüsszel arra számít, hogy PPP formájában állami hatóságok is beszállnak majd a beruházásokba. Az a cél, hogy az érezhetően kevésbé vonzó infrastrukturális beruházásokhoz is biztosítsák a szükséges befektetéseket, mint például a külvárosi vagy sűrűn lakott térségekben.