Megerősítenék az EU kriminálpolitikáját

Az Európai Bizottság kedden jelentette be, hogy egy olyan Uniós kriminálpolitikát kíván létrehozni, amelyben világos és érthető módon meghatározásra kerül az „EU bűnözés” fogalma és a büntetésnek azon minimuma is, amelyet valamennyi tagállamnak alkalmaznia kell, írja az EUobserver.com brüsszeli hírportál.

A Bizottság célja, hogy véget vessen a bűnözők által előszeretettel alkalmazott gyakorlatnak, miszerint az elkövetők olyan tagországokat keresnek fel, ahol ugyanazért a „páneurópai bűncselekményért” – mint például az emberkereskedelem, a pénzmosás vagy a korrupció,  lehető legenyhébb büntetés jár. Vivian Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosának nemrég közzétett tanulmányában foglalkozik a problémával

Reding szerint olyan terület ez, amit az európai joggyakorlat égisze alatt az EU eddig teljesen véletlenszerűen kezelt. A biztos hangsúlyozta: szükség van az uniós törvények megfelelő végrehajtását biztosítandó büntetőjogi szankciókra is, példaként említve a környezetvédelmet, a pénzügyi szolgáltatások szabályozását, az adatvédelmet, vagy magának a közös valutának a védelmét. A tanulmányban szerepelt szerepet kapott a pénzügyi piacokkal való visszaélés elleni küzdelem, a Bizottság fontosnak tartotta továbbá a bennfentes kereskedelem visszaszorítását.

Az EU kriminálpolitikájának mérföldkövévé a 2005-ös év vált, amikor Brüsszel kezdeményezésére próbálkozások születtek a környezetszennyezés bűntényként kezelésére és a megfelelő szankciók előirányozására. A következő mérföldkő, a Lisszaboni Szerződés pedig már explicit felhatalmazást adott az EU-nak a legalapvetőbb büntetőjogi szabályok megalkotására. Reding tanulmányából kiderül, hogy a Bizottság élni kíván a Szerződés adta hatáskörökkel, hangsúlyozva azt is, hogy a büntetőjogi szankciók csupán a „különösen súlyos bűncselekmények” esetében lesznek alkalmazhatók. A Bizottság és a nemzeti parlamentek szorosan együttműködve fektetik majd le az EU-s kriminálpolitika alapszabályait, hisz a nemzeti parlamentek felelősek azért, hogy a büntetőjogi szankciók beépüljenek a hazai jogállományba.