Berlin nyugalmat szeretne a Balkánon

Angela Merkel villámlátogatásra érkezett a Nyugat-Balkánra, ahol előbb Zágrábban majd a szerb fővárosban fogadták a német kancellárt. A legmagasabb szintű egyeztetéseken felmerültek gazdasági kérdések is, ám a közelmúltra való tekintettel Koszovó, s így egyúttal a térség biztonságát ért újabb kihívások szolgáltatták a legfőbb témát.

A kancellárasszony a horvát fővárosban dicsérettel illette a Jadranka Kosor vezette kormánykoalíció eddigi munkáját, melynek köszönhetően Zágráb lezárta csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, s így a délszláv ország végre belátható közelségbe került a teljes jogú tagsághoz. Angela Merkel példaértékűnek nevezte Horvátország eredményeit, s türelmét, majd arra kérte a délszláv állam vezetését, hogy kihasználva a térségben való jártasságát Zágráb tegyen meg mindent a régió mielőbbi felzárkóztatásáért.

A horvát sajtó már a hivatalos látogatás előtt azt is megszellőztette, hogy Berlin komoly szerepet szán Horvátországnak a Koszovóban ismételten fellobbanó lángok csitításában, kihasználva Zágráb tapasztalatait, továbbá a nyelvi korlátok hiányát. Más kérdés, hogy Belgrádban sokan nem örülnek az éppen Pristinába készülő horvát kormányfőnek, akinek jelenléte a szerb sajtó munkatársai szerint csak olaj lesz a tűzre.

Belgrádban a helyzet változatlan

Belgrádba érve Angela Merkel arra kérte Boris Tadić szerb államfőt is, hogy mielőbb járjon közben a Koszovóban kiújult konfliktusos helyzet megszüntetése érdekében, mely a német kancellár szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy Szerbia tagjelölti státuszt kaphasson Brüsszeltől. Ez utóbbi pedig Belgrád azon külpolitikai célkitűzéseinek egyike, melyeket még erre a naptári évre ütemeztek be.

Ennek ellenére a szerb legfőbb közjogi méltóság nem rejtette véka alá azon véleményét, miszerint Koszovó továbbra is Szerbia részét képezi, s Belgrád a jövőben se kívánja elismerni az albán többségű terület elszakadását. Boris Tadić arra is felhívta a figyelmet, hogy Brüsszel nagyon rossz útra lép, ha Szerbiát választásra kényszeríti az uniós tagság, illetve a szerb történelmi gyökereket leginkább megtestesítő terület között.

Arra azonban aligha kerülhet sor, hogy Szerbia hátat fordítson az Európai Uniónak, hiszen Tadić maga is úgy nyilatkozott, hogy a térség csatlakozása nélkül a közösség nem teljesedhet ki, s nem testesítheti meg az egységes Európa eszményképét.

Mátraházi Tibor