Moszkva és a hegyi-karabahi konfliktus rendezése?

Pénteken Jerevánban Szergej Lavrov átadta az örmény félnek Oroszország javaslatait a hegyi-karabahi probléma rendezésére. Az orosz külügyminiszter még ugyanezen a napon Azerbajdzsánba látogatott, ahol szintén megtette ugyanezt. Lavrov Medvegyev elnök megbízásából közvetít a két fél között.

Az orosz elnök kezdeményezésére június 24-én Kazanyban megbeszélést folytattak Szerzs Szargszjan örmény, és Ilham Alijev azeri elnökkel. Ez volt a kilencedik magaszszintű háromoldalú találkozó 2008 óta, és a második ebben az évben (az első Szocsiban volt március ötödikén). Habár az ülés eredmények nélkül végződött, a felek a cél érdekében az előrehaladás mellett foglaltak állást.

A karabahi konfliktus 1988 februárjában kezdődött, amikor a többségében örmények-lakta hegyi-karabahi autonóm körzet kijelentette elszakadását az Azeri SZSZK-tól, majd 1991 szeptemberében kikiáltották függetlenségüket. Baku ezt nem ismerte el, és eltörölte a terület szovjet időkbeli autonómiáját. A fegyveres konfliktus 1994. május 12-ig tartott, amikor is hatályba lépett a fegyverszüneti egyezmény, amelynek eredményeként Azerbajdzsán elvesztette Hegyi-Karabah feletti ellenőrzését. 1992 óta folynak tárgyalások a békés rendezésért az USA, Oroszország és Franciaország részvételével az EBESZ minszki csoportjának keretein belül. Azerbajdzsán területi integritásának megőrzéséhez ragaszkodik, míg Örményország képviseli az el nem ismert ország érdekeit.