Kalifornia államnak 1978 óta 4 milliárd dollárját emésztette fel a halálbüntetés intézménye, az elmúlt 4 évtizedben kivégzett, összesen 13 elítélt körülbelül 308 millióba került fejenként. A halálsoron drága az élet, ráadásul a leggyakrabban természetes okokból ér véget.
A ténylegesen élethosszig tartó szabadságvesztés akár húszszorosába is kerülhet a kaliforniai adófizetőknek egy halálbüntetéses eljárás – állapítja meg egy frissen napvilágot látott amerikai tanulmány. A szerzők a hároméves kutatómunka során olyan hivatalos kimutatásokhoz is hozzáférhettek, melyeket a korábbi elemzések kénytelenek voltak nélkülözni. A konklúzió: A halálbüntetés Kaliforniában jobbára csak elméletben létezik, éppen ezért tarthatatlan financiális terheket ró a közigazgatásra – írja a Los Angeles Times.
A kígyózó halálsor
Az Amnesty International 2010-es kimutatása szerint a világon 23 országban létezik halálbüntetés, egy évvel ezelőtt legalább 17 ezer elítélt várt a kivégzésére világszerte. Hiteles kimutatás nem létezik, lévén, hogy az olyan országok, mint Kína, vagy Irán a kivégzésekkel kapcsolatos információknak csupán egy töredékét adja közre. Az Amnesty ranglistáján az Egyesült Államok az ötödik helyen szerepel: 2010-ben Amerikában 46 kivégzést dokumentáltak (a pontos adatok hiányában többet, mint ahányat Szaúd-Arábiában és Líbiában együttvéve).
Amerika 34 államában 1976 óta 1257 elítéltet végeztek ki, a halálbüntetéssel sújtottak 56 százaléka fehér, 1,9 százalékuk pedig nő. A washingtoni Death Penalty Information Center adataiból az is kiderül, hogy Kaliforniában 2010-ben 702 darab elítélt (csaknem a duplája, mint bármely más államban) volt halálsoron, ugyanakkor kivégzésre 2006 óta egyszer sem került sor. A kivégzések összesítésében a dél-nyugati állam a középmezőnyben található: itt a 70-es évek óta összesen egy tucat rab lelte halálát injekció vagy gáz által, a sort 470 kivégzésével Texas vezeti és Dél-Dakota zárja, 35 év alatt összesen egy precedenssel.
Hiányszakma
A halálsoron lévők és a kivégzettek száma közötti aránytalan eltérés a friss tanulmány szerint elsősorban a különleges képesítéssel rendelkező jogi meghatalmazottak hiányából fakad. Kaliforniában jelenleg kevesebb, mint 100 olyan jogász áll rendelkezésre, akik kapitális ügyekben is eljárhatnak, munkakörük különlegesen lehangoló és körülményes, a bérezésük pedig aránytalanul szerény. Egy átlagos elítéltnek nem ritkán 10 évet is várnia kell, míg a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálja az ügyét, így létezik, hogy az 1978 óta elhunyt 92 halálraítélt közül 54-el természetes halál, 18-al önkezűség, 6 továbbival pedig a rabtársai végeztek.
A halálsoron drága az élet. A fogvatartottak után az államnak fizetnie kell a kiemelt kockázattal dolgozó biztonsági apparátusért és az elítéltek törvény előtti képviseletéért – a tanulmány szerint a hétszáz halálraítélt esetében az összeg évente 184 millió dollárra is rúghat. Az egyik legmegrázóbb kimutatás értelmében, Kalifornia államnak 1978 óta 4 milliárd dollárját emésztette fel a halálbüntetés intézménye, az elmúlt 4 évtizedben kivégzett, összesen 13 elítélt körülbelül 308 millióba került fejenként. Komolyabb törvényi reform nélkül a költségek 2030-ra a 9 milliárdot is elérhetik – idézi a szerzőpárost az LA Times.
Akiknek az igazság „minden pénzt megér”
Az egyébként szövetségi bíróként és jogi előadóként dolgozó szerzőpáros egyáltalán nem ellenzi a halálbüntetés létét, átfogó tanulmányukkal csupán az adófizetőket szeretnék felvilágosítani a kapitális perekkel kapcsolatos állami kiadások mértékéről. Arthur L. Alarcon és Paula M. Mitchell tanulmányukban olyan költséghatékony opciókat is megjelölnek, mint a bíróságoknak és az ügyvédeknek folyósítandó állami támogatás növelése, vagy éppen a halálbüntetéssel is sújtható bűntények körének szűkítése.
A rendszer alapvető hibái és az aránytalanul magas költségek miatt a halálbüntetés jelenlegi formájának nem sok értelme van Kaliforniában, mindezek ellenére a szavazók a közvélemény kutatások szerint nem akarnak lemondani a lehetőségről, hogy a különlegesen súlyos bűntettek elkövetői az életükkel feleljenek a törvény előtt. 2009 novemberében, Kalifornia akkori kormányzója, Arnold Schwarzenegger a halálbüntetés ellen tüntetők követeléseire azokkal az érvekkel reagált, hogy a törvényhozás milyenségéről a többség szavazással döntött, és az igazság még akkor is „minden pénzt megér, ha a költségvetés éppen romokban hever”.
Tatai Gábor