Eredménytelenül ért véget a Mekong folyóra tervezett laoszi vízerőmű témájában összehívott rendkívüli ülés, miután Laosz, Kambodzsa, Thaiföld és Vietnám küldöttei úgy határoztak, hogy a vitatott projekttel kapcsolatos megállapodást miniszteri szinten kell majd meghozni. Az erőműépítést Laosz Szajaburiban kívánja megvalósítani, hogy „Délkelet-Ázsia energiaforrásává” válhasson az ott előállított áram – legnagyobb részt Thaiföldre irányuló – exportjával.
Bár a laoszi képviselők a szóló tárgyalásokat lezártnak tekintik, és nem látják okát, hogy késlekedjenek az építkezés megkezdésével, a szomszédos országok, akik szintén osztoznak a folyó alsó szakaszán, ellenzik a projektet. A Mekongi Folyó Bizottság négy országának nem sikerült megtalálni a közös nevezőt. Kambodzsa úgy gondolja, hogy vannak bizonyos „hiányok a technikai követelményekben”, illetve egy átfogó tanulmány készítését sürgeti a gát megépítésének környezeti és gazdasági hatásairól. Az ellenzők attól félnek, hogy az erőmű felhúzása építkezési hullámot indíthat el a környéken, ami árthat a folyó élővilágának. A bizottság egyik korábbi jelentése tíz éves építési moratóriumot javasolt.
A legnagyobb aggodalmak a gátnak a több millió ember megélhetését biztosító halállományra gyakorolt hatásával kapcsolatban merültek fel. A kambodzsai halászközösségek attól félnek, hogy a gát komoly csökkenést okozhat a halállományban. A kambodzsai lakosság fehérjebevitelének négyötödét hal biztosítja, így a kérdés országos jelentőségű. A World Wildlife Alapítvány szerint nem vizsgálták meg megfelelően az erőmű esetleges megépítésének következményeit.
Nyitrai Emese Judit