Utólag is hosszabbítják a copyright védelmet?

A művészek és a fogyasztói csoportok is felháborodtak az Európai Uniónak azon törekvésén, hogy meghosszabbítsa az 1960 előtt felvett zenékre vonatkozó szerzői jogi védelmet. A kritikusok azzal érvelnek, hogy miközben a lemezkiadók így továbbra is óriási bevételeket könyvelhetnek el, az új szabályozás hátrányosan érinti a fiatal zenészeket és a vásárlókat is. Az Egyesült Államok hasonló politikája ellen Nobel-díjas közgazdászok érveltek néhány évvel ezelőtt.

Komoly nyeresége származik a lemezkiadóknak az 50-es 60-as évek népszerű dalainak újra kiadásából, ezért hogy továbbra is fenntartsák az újrakiadásból származó bevételeiket, azért lobbiznak az Európai Uniónál, hogy a korábbi slágerek szerzői jogi védelmét további húsz évvel hosszabbítsák meg, vagyis hogy az egyes dalok jogdíjai még ne évüljenek el. A nagy kiadók – és a népszerű filmek, elsősorban klasszikus rajzfilmek tulajdonosai – hasonló utólagos jogokat harcoltak ki maguknak néhány éve az Egyesült Államokban is. Az Egyesült Államok hasonló törvényével kapcsolatban több Nobel-díjas közgazdász készített egy elemzést, ami kimutatta, hogy a szerzői jogi védelem meghosszabbítása káros a fogyasztókon kívül a legtöbb művész számára is, és csak néhány nagy jogtulajdonos érdekét szolgálja.

Az unió ráadásul hajlik a megegyezésre, és arra, hogy a zeneszámok szerzői jogi védelmét felemelje ötvenről hetven évre az első kiadástól számítva, ám az intézkedés mind a fogyasztókat, mind a művészeket felháborítja.

„Ennek semmi köze a művészek védelméhez, egyedül a nagy cégek pénzéről szól és arról, hogy még hosszabb távon térüljenek meg a befektetéseik” – mondja Kelvin Smits, az európai zenészeket tömörítő Younison érdekvédelmi szervezettől. Szerintük ugyanis a szerzői jogi védelem kiterjesztése pusztán arra szolgál, hogy a lemezkiadó vállalatok még mindig el tudják adni az olyan előadók lemezeit, mint Elvis Presley, vagy a Beatles, amelyeknek a szerzői jogi védelme hamarosan lejárna. (A legtöbb ilyen jogot, ide értve a Presely-hagyatékot és a Beatles jogait a tagok és örököseik már korábban nagy cégeknek értékesítették, vagyis maguk a művészek sem látnának belőle pénzt).

A szervezet szerint azonban ez továbbra is megnehezítené az olyan feltörekvő fiatal zenészek életét, akik például úgynevezett “mash-upokat” csinálnak, vagyis korábbi felvételek egymásra keverésével hoznak létre új számokat. A tervbe vett szabályozás szerint ugyanis ezután is fizetniük kellene a felhasznált anyagokért.

A lemezkiadók és jogkezelő cégek azonban támogatják a tervezetet, szerintük ugyanis ez amellett, hogy elismerést jelent a szóban forgó művészeknek, harmonizálná is a szerzői jogi szabályozást az egész unióban.

2008-ban az Európai Bizottság egyszer már javasolta a szerzői jogi védelem idejének felemelését 95 évre, amit azonban a Tanács és az Európai Parlament egy részének nyomására 70 évre csökkentettek.

A Zeneműkiadók Nemzetközi Szövetsége (ICMP) is támogatja a Bizottság javaslatait, mert szerintük ez végre feloldaná az ellentmondásokat az olyan művek esetében, amiket különböző szerzők írtak közösen, a szervezet azonban nem kommentálta a szerzői jogok húsz évvel történő meghosszabbítását. Hasonlóan nem kívánta kommentálni a javaslatokat másik nagy egyesülete, a Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) sem.

Az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) azonban felszólalt az időhatár kiterjesztése ellen arra hivatkozva, hogy ezzel a zenevásárlókra és a más zenékből újat alkotó művészekre terhelnék a költségeket. A csoport emellett azt is kiemelte, hogy a szerzői jogi védelem meghosszabbítása megnehezítené az új üzleti modellek kifejlődését, viszont megerősítené a már meglévő monopóliumokat, mert nem ösztönzi a befektetést az új engedélyekbe, valamint a jogdíjak megvásárlását sem.

Az Európai Unióban meglehetősen sokan támogatják a szerzői jogvédelem húsz éves meghosszabbítását, miután Dánia és Finnország is beadta a derekát a hosszabbítás mellett szóló érveknek, az euróválság és a döntést eredetileg támogató Portugália belső problémái miatt azonban a végső döntés egyelőre várat magára.

Nagy-Britannia mindemellett igyekszik mielőbb tető alá hozni a megegyezést, mert számára azért lenne fontos a mielőbbi határozat, hogy az olyan ismert számok, mint például a Beatles Love Me Do-ja ne kerüljön ki a szerzői jogi védelem alatt álló dalok köréből. Belgium, Szlovákia, Szlovénia, Hollandia, Svédország, Románia és Ausztria azonban továbbra is ellenzi a dolgot, igaz, a minősítette többséghez valószínűleg még így is meglenne a támogatás a Tanácsban.