Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Kína a héten felbocsáthatja Mars-szondáját, újabb lépést téve célja felé, hogy nagyhatalommá váljon az űrkutatás terén.
A tervek szerint legkésőbb szombatig indulhat útnak Kína Tienven (Égi kérdések) elnevezésű űrhajója, amely egy rovert, vagyis Mars-járművet és egy orbitális pályán keringő szondát küld a Marsra. Az űrhajót a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta szállítja majd és a dél-kínai Hajnan-szigetről indítják útnak. Várhatóan 2021 februárjában érne a vörös bolygó vonzáskörébe.
A küldetés célja a Mars felszínének tanulmányozása, melyet a rover a leszállást követően végezne, az orbiter segítségével tartva a kapcsolatot a földi irányítóközponttal. Kína 2013-ban hasonló műveletet hajtott végre a Holdon – mégpedig egy kerekeken guruló, távvezérlésű robottal -, majd 2019-ben annak újabb verziójával a Hold túlsó oldalán végeztek mintavételt és teszteket.
Az űrhajó célba érésével Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió után harmadikként működtetne űrjárművet a Marson, közelebb jutva ahhoz a célhoz, hogy meghatározó űrhatalommá váljék. Az első, 2012-ben megkísérelt kínai Mars-misszió sikertelen volt, ugyanis az orosz űrhajóval felbocsátott Jinghuo-1 orbiter lezuhant.
- Kapcsolódó cikkeink:
Jelenleg nyolc különféle misszió kutatja a Marsot. Idén nyáron a körülmények optimálisak a missziók indításához, ugyanis a Föld és a Mars mostani elhelyezkedése a lehető legrövidebb utazási időt teszi lehetővé. Ez a bolygóállás hozzávetőleg két évente fordul elő.
A Egyesült Arab Emírségek július 20-án bocsátotta fel űrszondáját egy japáni kilövőállomásról. Az Egyesült Államok, amely már négy űrjárművet küldött a vörös bolygóra, július 30-án tervezi útnak indítani Mars-járművét. Az orosz-európai közreműködésben zajló ExoMars projekt keretében eredetileg szintén az idén nyáron indítottak volna útnak egy robotot a Marsra, de a felbocsátást végül technikai problémák, valamint az új koronavírus-járvány miatt 2022-re halasztották.
Forrás: MTI
