Újra forrásponton az iráni-szaúdi hidegháború

Gyakorlatilag teljes megsemmisüléssel fenyegette meg Hoszein Dehgán iráni védelmi miniszter hétfőn Szaúd-Arábiát, válaszul arra, hogy a szaúdi helyettes trónörökös a múlt héten arról beszélt, Rijád nem fogja megvárni, míg megtámadják, hanem arra fog törekedni, hogy ne Szaúd-Arábiában, hanem Iránban legyen harc.

Mohammed bin Szalmán, a szaúdi helyettes trónörökös egy interjúban beszélt arról a múlt héten, hogy Iránnal nem lehet párbeszédet folytatni, mert Teherán „síita ambícióival a muszlim világ ellenőrzésére tör”. Hangsúlyozta, hogy Szaúd-Arábia „tenni fog annak érdekében, hogy a csata Iránban legyen, ne Szaúd-Arábiában”.

Hoszein Dehgán iráni védelmi miniszter erre válaszul a Hezbollah libanoni síita szervezet televíziójának, az al-Manárnak azt mondta, hogy mindenkit óva int „ettől a hülyeségtől”. Hozzátette: ha így lesz, „Szaúd-Arábiában Mekkán és Medinán kívül semmi nem marad”.

A politikus értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogyan gondolja Rijád kivitelezni Irán lerohanását. „Biztos azt képzelik, hogy elég hatalmas a légierejük ehhez” – mondta Dehgán. Az iráni miniszter szerint gyanúsak Rijád kapcsolatai az Egyesült Államokkal és Izraellel, s ezek a kapcsolatok ellentétesek a muszlim világ érdekeivel. Dehgán szerint Szaúd-Arábia azt akarja elérni, hogy Izrael indítson katonai akciót Irán ellen.

Rijád és Teherán között diplomáciai konfliktus robbant ki, miután Szaúd-Arábia tavaly január elején több szélsőségessel és terroristával együtt kivégezett egy síita vallási vezetőt. A kivégzés hatalmas felháborodást váltott ki Iránban. Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét tüntetők támadták meg és dúlták fel. Válaszul Rijád és több szövetségese megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal.

A két regionális hatalom, az iszlám szunnita ágának fundamentalista, vahhábita irányzatát követő, arab Szaúd-Arábia és a síita, jellemzően perzsa Irán között évek óta vetélkedés zajlik a térség feletti befolyásért. Az Irán atomprogramjáról – Teherán, valamint a nagyhatalmak és Németország között – létrejött 2015-ös megállapodás viszont jelentősen javította Teherán pozícióját a nemzetközi közösségben.

Forrás: MTI/AP

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »