Homok a Brexit-gépezetben

Ha jogerőssé válik a londoni felsőbíróság csütörtöki végzése, ez nagy valószínűséggel lehetetlenné teszi a brit kormány által a brit EU-tagság megszűnésének folyamatára kigondolt menetrend betartását.

A brit kormány kezdettől fogva azt vallja, hogy az 50. cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik, és e döntéshez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután a brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a többség arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Theresa May miniszterelnök nemrégiben közölte, hogy London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. A csütörtöki végzés azonban elvileg azt is jelentheti, hogy ez a hivatalos aktus akár hónapokat is késhet, ha a legfelsőbb bíróság nem érvényteleníti a felsőbírósági döntést, és ha az aktiválásról szóló indítvány többször is megjárja a londoni parlament két házát.

A bírósági döntést ezért többen nehezményezték, hangot is adva nemtetszésüknek. Sajid Javid, May kabinetének egyik tagja például „elfogadhatatlannak” nevezte az arra tett kísérletet, hogy „akadályozzák a brit nép akaratát”, míg a Daily Mail nevű napilap „a nép ellenségeinek” bélyegezte a három bírót, aki meghozta a határozatot.

Kérdés, hogy a kormány számára merre kínálkozik kiút ebből a hirtelen ingoványossá vált alkotmányossági helyzetből. A legkényelmesebb kiutat a legfelsőbb bíróság kínálhatja, ha a felsőbíróság döntése elleni kormányzati fellebbezésnek a december első hetére kitűzött tárgyaláson helyt ad.

Forrás: Reuters / Kitekintő