Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Globálisan ma három eladott elektromos autóból kettő kínai modell, az EV-kben világszerte használt akkumulátoroknak pedig háromnegyede kínai gyártású.
A trendet meglovagolva az európai Stellantis közös vállalatot alapított a kínai, elektromos autókat gyártó Leapmotorral, párosítva a kínai startup technológiai bázisát és alacsony költségszintjét a Stellantis európai kereskedői és szervizhálózatával, így az európai vásárlók olcsón juthatnak hozzá olyan modern elektromos modellekhez, melyekhez teljes európai szervizhálózat és márkatámogatás kapcsolódik.
A kínai márkák az utóbbi pár évben mind technológiailag, mind az eladásokban alaposan felzárkóztak a nyugati társaikhoz. Az ide vezető okokat és eseményeket a „Tényleg szerepet játszott a Covid a kínai autógyártás sikerében?” című elemzésben mutatjuk be, de a szektorban lezajlott fejlődést jól szemlélteti az alábbi példa.
A Stellantis, mint globális autóipari szereplő – többek közt a Fiat, Peugeot, Citroën, Opel, Jeep és Dodge márkák tulajdonosa – egyszerre több fronton támad: többek között az amerikai izomautó piacra saját fejlesztésként kihozta a Dodge Charger Daytona EV-t, de nem hagyta figyelmen kívül a kínai technológiai fejlődést sem.
Ha már mindenképpen kínai akkucellákat kell használni az autókban, akkor jobb, ha maga a gyártás is házon belül van. Ezt ismerte fel 2023-ban az Európában második legnagyobb piaci résszel rendelkező Stellantis csoport, amikor részesedést vásárolt az elektromos autókat gyártó kínai cégben, 2024-ben pedig már közös vállalatot alapítottak a Leapmotorral, mely saját gyártású akkumulátorokat használ autóiban.
Fejlett technológia és ötcsillagos biztonság
A Leapmotor egyik kiemelkedő innovációja az alvázba integrált akkumulátor technológia, amely hatékonyabb helyhasználatot és jobb energiaelvezetést biztosít. Az alvázba integrálás csökkenti a jármű tömegét, javítja a jármű dinamikáját, miközben növeli a hatótávolságot is.
A Leapmotor C10 tisztán elektromos és benzines-elektromos változatban is készül. Kép forrása: media.stellantis.com
A biztonságra sem lehet panasz, ezt bizonyítja az Euro NCAP értékelése is, amely a felnőttek védelmében 89 százalékos, a gyermekek védelmében pedig 85 százalékos minősítést adott a C10-nek, így a Leapmotor modellje 5 csillagos minősítéssel vizsgázott az európai szabvány szerinti törésteszten.
A versenytársak nem örülnek
Tavaly ősszel egyes európai országokban megindult két Leapmotor modell forgalmazása, a T03 nevű ötajtós, elektromos kisautó és a 4,74 méter hosszú és 1,9 méter széles családi SUV, a C10-es már kapható többek között Svájcban, Németországban, Romániában, Spanyolországban és Máltán, így az árak is elérhetők.
A Leapmotor T03 elektromos városi kisautó. Kép forrása: media.stellantis.com
Németországban a T03-as kezdőára 18.900 euró, azaz 7,6 millió forint, míg a C10-est pedig 37.600 eurótól haza lehet vinni, ez forintra átszámítva mintegy 15,1 millió forint.
A méreteiben hasonló Tesla Y Magyarországon 18,9 millió Ft-os indulóárral érhető el, tehát a németországi árral számolva 20%-kal olcsóbban kaphatnánk egy Leapmotor C10-est itthon, ha egyszer megjelenne a magyar piacon. Ez nem kis különbség, sok potenciális vásárlót gondolkodásra késztetne.
A Leapmotor C10 belső tere. Kép forrása: media.stellantis.com
Nézzünk még egy konkurenst: a BYD kínálatában a Seal U-t tekinthetjük a C10-zel azonos kategóriájú modellnek, melynek kezdőára az alacsonyabb felszereltséggel 18,3 millió Ft, ez még mindig több mint 3 millió forintos különbség.
Az árazás természetesen minden országban eltér, és ebből a szempontból Magyarország inkább felfelé lóg ki a sorból. Németországban például csak 19%-os az áfa, Romániában pedig 5100 eurós állami támogatás jár az elektromos járművekre, így ezekben az országokban biztosan jobban járnak a vásárlók.
Ráadásul a Leapmotornak a „hatótávparára” is van megoldása: a REEV (hatótávnövelt) hajtáslánc. Ezekben az autókban a meghajtást egy elektromos motor adja, van azonban üzemanyagtartályuk és benzinmotorjuk is. Ez utóbbi viszont nem a hajtásláncba kapcsolódik be, pusztán generátorként működik: amikor fogy az energia az akkumulátorból, segít azt újratölteni. Egy ilyen autó hatótávja akár a 950 km-t is elérheti!
Nem a semmiből jött a kínai csoda
Az autóipari fejlesztéseket a kínai kormány jelentősen támogatta olcsó hitelekkel, földhasználati engedélyekkel, infrastrukturális beruházásokkal és állami támogatásokkal, de mindezeken túl egy fontos szemléletbeli különbség is szerepet játszott abban, hogy a kínai autóipar ilyen gyorsan tudott fejlődni: az elektromos autót nem a hagyományos értelemben vett „autónak” tekintették, hanem inkább egy guruló mobiltelefonnak, azaz IT eszköznek.
Az IT szektorban pedig rendkívüli a fejlesztési gyorsaság. A kínai szereplők a számítógépek és mobiltelefonok piacán hozzászoktak az extrém gyors IT iparhoz, és ezt a fejlesztési sebességet az autóiparba is sikerült átültetniük.
Úgy tűnik, a Leapmotor is megugrotta ezt a feladatot – a Leap angolul ugrást jelent – , és tényleg olyan elektromos autókat tud készíteni, melyek fejlettek, biztonságosak és egyben elérhető árúak is.
Támogatott tartalom
