Áprilisban népszavazásra készülhet a KFOR Koszovóban

Engedélyezte a koszovói szerbek által kezdeményezett népszavazás megtartását a koszovói választási bizottság, így április 21-én az Észak-Koszovóban élők arról döntenek, menesszék-e a tavaly megválasztott polgármestereket.

A koszovói választási bizottság közleménye szerint négy, többségében szerbek lakta észak-koszovói településen, Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta részén, Zubin Potokban, Zvecanban és Leposavicon dönthetnek a szavazásra jogosultak arról, hogy menniük kell-e az albán nemzetiségű polgármestereknek.

Amennyiben a népszavazás eredményes lesz – vagyis ha a választói névjegyzéken szereplők 50 százaléka plusz egy fő szavaz igennel a polgármesterek leváltására -, új önkormányzati választást írnak ki az említett helyeken.

A testület azt is közölte, hogy a mintegy 45 ezer választópolgár több mint egynegyede írta alá a népszavazás kezdeményezésére vonatkozó petíciót. A kezdeményezés elfogadásához az alkotmány szerint a szavazópolgárok 20 százalékának támogatására volt szükség.

A tavaly áprilisi észak-koszovói önkormányzati választásokat a helyi szerbek bojkottálták, így az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett választották meg az albán nemzetiségű polgármestereket.

A településeken nem sokkal később zavargások alakultak ki, amikor a városvezetők el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR katonáira támadtak, akik közül sokan megsebesültek, köztük 27 magyar katona.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

A KFOR-t 1999-ben a szerb-koszovói konfliktus lezárása után hozták létre annak érdekében, hogy fenntartsa a békét Koszovóban. A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat megoldása mindkét ország európai integrációjának a kulcsa, ennek ellenére sem Belgrád, sem Pristina nem törekszik valódi megbékélésre.

Forrás: MTI

Hozzászólások ()

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »