Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az Európai Uniónak (EU) és a Nyugat-Balkánnak 2030-ra készen kell állnia az unió kibővítésére – hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon tartott nyitóbeszédében, hozzátéve, hogy nemcsak a leendő tagállamoknak, hanem az EU-nak is át kell esnie reformokon.
„Ahhoz, hogy az EU erősebb és biztonságosabb legyen, meg kell erősítenünk kötelékeinket, és ily módon erősebbé kell válnunk, itt az ideje, hogy megbirkózzunk a bővítés kihívásával” – mondta az Európai Tanács elnöke. Rámutatott: az EU következő – 2027 utáni – hosszú távú költségvetésének közös célokat kell tartalmaznia a régióval. „Ez, tudom, ambiciózus, de szükséges. Azt mutatja, hogy komolyan gondoljuk” – fűzte hozzá.
Jelezte: az EU-tagországok vezetői a bővítésről az Európai Tanács következő ülésein fognak tárgyalni.
A nyugat-balkáni országok előtt álló reformokról szólva kiemelte a jogállamiságot és az emberi jogokat. Javasolta egyúttal, hogy az új tagállamok csatlakozási szerződésébe „bizalmi záradékot” illesszenek be, amely megakadályozza, hogy az EU-ba még be nem lépett országokat megoldatlan kérdések miatt blokkolják, és a csatlakozással kétoldalú konfliktusaikat az EU-ba „importálják”.
2030 túl messze van
A megnyitót követő panelbeszélgetésen a nyugat-balkáni államok vezetők túl távolinak ítélték meg 2030-as célkitűzést, és a folyamat felgyorsítása mellett érveltek. Dritan Abazovics montenegrói miniszterelnök szerint 2030 „túl messze van”, majd megjegyezte, hogy míg a régió országai pontosan tudják, mit akarnak, addig az EU vezetői nem mindig.
Borjana Kristo bosznia-hercegovinai kormányfő elmondta: országa a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdésére számít. Hozzátette továbbá, hogy az EU-nak „egyértelműbbnek és határozottabbnak kellene lennie, amikor a csatlakozási folyamatról van szó”.
Ana Brnabic szerb miniszterelnök úgy vélekedett: a régió belefáradt a „céltáblák elmozgatásába” és abba az érzésbe, hogy az országok semmit sem tesznek elég jól.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök elismerte, hogy továbbra is problémát jelent, hogy országát több EU-tagállam még nem ismerte el, de ennek ellenére továbbra is optimista a kilátásokat illetően.
Edi Rama albán miniszterelnök a 2030-as célkitűzéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy milyen gyorsan halad Ukrajna tagsági pályázata, miután Oroszország megtámadta, és viccelődve azon tűnődött, hogy „kinek és kit kellene megtámadni a Balkánon”, hogy felgyorsítsa a bővítési folyamatot.
Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnök ugyanakkor bátorítást lát az Európai Tanács elnökének nyilatkozatában, miszerint az EU „érvényesíteni fogja bővítési szándékát”.
Bled, Szlovénia. Forrás: Pixabay
A szlovén külügyminisztérium 2006-ban szervezte meg először a Bledi Stratégiai Fórumot, amely a tárca szerint mára a régió egyik legfontosabb diplomáciai eseményévé nőtte ki magát. Az idei konferenciának a Szolidaritás a globális biztonságért a fő témája. A kétnapos rendezvény panelbeszélgetésein nyolc miniszterelnök, három államfő és 13 külügyminiszter vesz részt.
