Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A legfrissebb adatok szerint 2022-ben Svájc nagyságú területet irtottak ki a Föld legérintetlenebb esőerdeiből, annak ellenére, hogy a világ vezetői korábban ígéretet tettek a pusztítás megállítására.
A tavalyi évben Amazónia bolíviai részétől Ghánáig percenként 11 focipályának megfelelő esőerdőt irtottak ki, hogy a bolygó legszéndúsabb és legváltozatosabb ökoszisztémáit tömörítő területeit szarvasmarha-tenyésztés, mezőgazdaság, valamint bányászat céljára használják, egyes országokban ráadásul a kitermelő iparágak az őslakos erdei közösségeket is kiszorították földjeikről.
A trópusokon 2022-ben 4,1 millió hektár elsődleges esőerdő veszett el, ami mintegy 10%-os növekedést jelent 2021-hez képest – derül ki a World Resources Institute (WRI) és a Marylandi Egyetem által összeállított adatokból. A jelentés szerzői arra figyelmeztetnek, hogy az emberiség a globális felmelegedés mérséklésének és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására szolgáló egyik leghatékonyabb eszközt pusztítja el.
A földhasználat megváltozása az üvegházhatású gázok kibocsátásának második legnagyobb forrása a fosszilis tüzelőanyagok elégetése után, és a biológiai diverzitás csökkenésének egyik fő okozója. A tudósok szerint a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása valószínűtlen az esőerdők pusztulásának megállítása nélkül.
A 2021-es COP26 klímacsúcson több mint 100 világvezető – köztük Joe Biden, Hszi Csin-ping és Jair Bolsonaro – aláírta, hogy 2030-ig megállítják és visszafordítják a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát, és ezzel a világ erdeinek több mint 90%-át érintő kötelezettségvállalást tettek. Az új adatok arra utalnak, hogy a vezetők nem tartják be ígéretüket.
Brazília, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Bolívia vezeti azoknak az országoknak a listáját, ahol a legnagyobb méretű pusztítás történt 2022-ben, míg Indonéziának és Malajziának az elmúlt évek jelentős vállalati és kormányzati fellépése után sikerült rekordalacsony szinten tartaniuk a veszteségek mértékét. Bolívia egyébként egyike volt azon kevés, nagy erdőterülettel rendelkező országoknak, amelyek nem írták alá a COP26-os kötelezettségvállalást.
Ha arányaiban nézzük, az elmúlt években Ghána szenvedte el a legnagyobb arányú erdőpusztulást a világ országai közül, bár az abszolút számok így is csekélyek. A trópusoktól távolabb Oroszország boreális erdeinek pusztulása lassult ugyan a 2021-es rekordév után, de a kutatók szerint ez nem jelez pozitív tendenciát.
A világ az elmúlt 21 évben több mint 72 millió hektár elsődleges erdőterületet veszített el. Az ábrán az országok sorrendje a teljes veszteség szerint 2002-22 között (millió hektár). Kép forrása: Guardian / Global Forest Watch / Marylandi Egyetem
Az új adatokra reagálva Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója a szén árának drágítását szorgalmazta, hogy megszűnjön az esőerdők kiirtásának rövid távú gazdasági ösztönzője. A szénpiacokon keresztül az éghajlat szempontjából létfontosságú erdőkkel rendelkező országok – például Gabon, Brazília és Peru – támogatást kaphatnának az erdők fennmaradásáért, bár kétségek merülnek fel a megőrzésük sikerével, illetve a bővítésükkel kapcsolatban. Egy áprilisi jelentés szerint legalább évi 130 milliárd dollárra van szükség a leginkább veszélyeztetett területek védelméhez.
„Az erdők létfontosságúak az emberiség és a Föld bolygó jóléte szempontjából. Az erdőirtás megszüntetése és az erdőtakaró veszteségének megállítása alapvető elemei az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések felgyorsításának, az ellenálló képesség kiépítésének, valamint a veszteségek és károk csökkentésének. Magasabb árat kell szabnunk az erdőkből származó szénre, olyat, amely tükrözi az erdők valódi értékét, amely tükrözi a kibocsátások tényleges költségeit, és amely elegendő ahhoz, hogy az eladókat az erdők védelmére ösztönözze” – fejtette ki Andersen.
„Az erdővédelem és az erdők helyreállítása sokkal többről szól, mint a szén ára: a biológiai sokféleség védelméről, az őslakosok és a helyi közösségek megélhetésének védelméről, valamint a hidrológiai ciklus fenntartásáról szól, hogy stabilizáljuk az időjárási mintákat és megvédjük magunkat a földcsuszamlások, a talajerózió és az áradások ellen. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy még több erdőt elveszítsünk” – tette hozzá.
A 2022-es adatok Jair Bolsonaro elnökségének utolsó évére vonatkoznak, amely során hatalmas területeket irtottak ki a brazíliai esőerdőkből. Utódja, Luiz Inácio Lula da Silva megígérte, hogy véget vet az erdőirtásnak, és még idén tartanak egy pán-amazóniai csúcstalálkozót, ahol megvitatják a kérdést.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: The Guardian
