Az integrált biztonság az új német alapelv

Elkészült Németország első nemzeti biztonsági stratégiája, a dokumentumot szerdán fogadta el a szövetségi kormány.

A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormányában több minisztérium bevonásával másfél év alatt kidolgozott stratégiában kiemelték, hogy „a mai Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt a békére és a biztonságra az euroatlanti térségben”.

Ezzel kapcsolatban Annalena Baerbock külügyminiszter, a Zöldek politikusa a dokumentumot bemutató berlini tájékoztatón elmondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt a stratégia „menet közben készült”, és egy sor elemét máris alkalmazni kell.

Olaf Scholz kancellár aláhúzta, hogy nem csupán a fegyveres erővel biztosítható fizikai biztonság kérdéseit vizsgálták, hanem az „integrált biztonság” fogalmából indultak ki. Ez azt jelenti, hogy az államnak az energiaellátástól a járványkezelésig egy sor területen gondoskodnia kell az állampolgárok biztonságáról és az Európa biztonságának megőrzéséhez nyújtott német hozzájárulásról. „Biztonság nélkül ugyanis nincs szabadság, stabilitás és jólét” – mondta az SPD-s politikus.

A kancellár és a külügyminiszter egyaránt hangsúlyozta, hogy Németország biztonságát csak az EU és a NATO keretében lehet megőrizni. A „Franciaországhoz fűződő mély barátság és azt Egyesült Államokkal kialakított szoros partnerség” az ország biztonságának legfőbb feltételei közé tartozik – mondta Olaf Scholz.

Németország biztonságáról csak az „európai és transzatlanti beágyazottság” révén lehet gondoskodni – tette hozzá Annalena Baerbock.

Christian Lindner pénzügyminiszter kiemelte, hogy a „360 fokos megközelítést” alkalmazták, a biztonság minden vetületét, így a pénzügyi vonatkozásokat is figyelembe vették. Az FDP politikusa aláhúzta: „politikai cél”, hogy Németország már 2024-ben a nemzeti össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összeget fordítson védelemre, teljesítve a NATO-tagokkal szembeni elvárást.

A 76 oldalas dokumentumban kiemelt helyen foglalkoznak Kínával, megállapítva, hogy az ázsiai ország egyszerre „partner, versenytárs és rendszerszintű rivális”. A rendszerszintű rivalizálás és a gazdasági versengés elemei az utóbbi években kidomborodtak, de Kína így is nélkülözhetetlen partner a „legsürgetőbb globális kihívások” kezelésében – írták.

Ezzel kapcsolatban Olaf Scholz kifejtette, hogy nem osztja azt az utóbbi időszakban elterjedt nézetet, miszerint a Nyugat és Kína viszonyának következő szakaszában az úgynevezett lekapcsolódásra (decoupling) kell törekedni, hanem a koalíciós partnerekkel és a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoport többi országával együtt azt vallja, hogy a kockázatok csökkentésére (de-risking) kell összpontosítani.

A dokumentumban kiemelték, hogy a stratégia kidolgozása az első lépés egy folyamatban, amelyben az állam, a társadalom és a gazdaság szereplői együtt dolgoznak az ország biztonságáért. A „stratégiai kultúrát” is erősítő együttműködés eredményeit évente áttekintik.

A dokumentum szerint három fő dimenziót kell vizsgálni.

• Az első a védelem, amely a hadsereg (Bundeswehr), a rendfenntartó szervek és a polgárok fizikai biztonságát szolgáló egyéb hatóságok munkáját jelenti.
• A második az ellenállóképesség, ez a politikai-társadalmi rendszert, a szabadságon alapuló demokratikus berendezkedést fenyegető külső veszélyek, befolyásolási kísérletek elhárítására vonatkozik.
• A nemzet biztonságának harmadik fő dimenziója a fenntarthatóság, amely az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenéséből fakadó veszélyekkel, köztük az élelmezési válságokkal és a világméretű járványokkal szembeni védekezés ügyeivel kapcsolatos.

Forrás: MTI