Abbahagyták a sztrájkot a párizsi hulladékszálítók

Kellő számú sztrájkoló hiányában felfüggeszti szerdától a CGT francia szakszervezet a hulladékszállítóknak a vitatott nyugdíjreform elleni tiltakozásul kezdeményezett munkabeszüntetését és a szemétégetők blokádját Párizsban és környékén, amelynek következtében március eleje óta több ezer tonna hulladék halmozódott fel a francia főváros utcáin.

„Muszáj újra tárgyalnunk a párizsi önkormányzat hulladékszállítási és feldolgozási ágazatának munkatársaival annak érdekében, hogy megerősítsük a sztrájkot, miután gyakorlatilag nincs több sztrájkoló” – ismerte el közleményében kedden a CGT.

„A harc nem ért véget, a reformot vissza kell vonni és tárgyalóasztalhoz kell ülni” – tette hozzá az ágazati többségi szakszervezet. A párizsi járdákon felhalmozódott hulladékmennyiség a hétvégi 10 ezer tonnáról keddre 7 ezer tonnára csökkent.

Az utcai felvonulásokon is csökkent a tiltakozók száma kedden a korábban tömegdemonstrációkhoz képest: a tizedik alkalommal meghirdetett országos tiltakozónapon a Le Figaro című napilap által közölt első becslések szerint 516 ezren vettek részt, míg az előző megmozdulásokon a résztvevők száma ennek közel duplája volt. A belügyminisztérium esti összesítése szerint 760 ezer tiltakoztak országszerte.

Párizsban, ahol a rendőrség szerint 93 ezren, a szervezők szerint 450 ezren tiltakoztak, feszült hangulatban kezdődött délután a felvonulás, amelyre a hatóságok kétszer-háromszor több fiatalt vártak az előző megmozdulásokhoz képest.

A belügyminisztérium „példátlan biztonsági készültséget” léptetett életbe, országszerte 13 ezer, Párizsban pedig 5500 rendőrt vezényeltek a menetek biztosítására és a rendzavarások megakadályozásra. A fővárosban a kora estig óráig 22 embert állítottak elő a tiltakozási útvonalon, miután rendbontók kukákat gyújtottak fel, üzleteket fosztottak ki. A rendfenntartók többször is könnygázzal oszlatták szét a Black Bloc csoport néven ismert anarchistákat. Összecsapásokról érkeztek hírek a nyugati Nantes-ból, ahol egy bankfiókot gyújtottak fel és a közigazgatási bíróság épületét is megtámadták, valamint a szintén nyugati Rennes-ből, ahol számos helyen történt rongálás.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány nem léptette életbe a francia alkotmány 49.3-as cikkét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. Azóta a tüntetéseket országszerte utcai zavargások kísérik.

Ezzel párhuzamosan a rendőrség és a szakszervezetek szerint is csökken a részvétel a tüntetéseken és a munkabeszüntetésekben is. Kedden a vasúti és a tömegközlekedési dolgozók is munkabeszüntetést tartottak, így országszerte fennakadások voltak a közlekedésben, a polgári légi közlekedési igazgatóság a légitársaságokat járataik 20 százaléknak törlésére kérte péntekig a légiirányítók sztrájkja miatt.

Miután az olajfinomítókban dolgozók már harmadik hete akadályozzák az olajtározóknál a ki- és bejutást, a 11 ezer franciaországi töltőállomás 15,7 százalékánál volt hétfőn hiány valamelyik üzemanyagból, 7,4 százalékuknál pedig egyáltalán nem volt üzemanyag.
Párizsban nem nyitott ki kedden az Eiffel-torony, a Diadalív, és a Versailles-i kastély sem volt látogatható a dolgozók sztrájkja miatt.

Bár a kormány továbbra is hajthatatlan a törvénytervezet visszavonását illetően, Élisabeth Borne miniszterelnök hétfőn háromhetes konzultációt kezdeményezett a parlamenti képviselőkkel, a politikai párokkal, az önkormányzati képviselőkkel és a szociális partnerekkel. Laurent Berger, a CFDT szakszervezet vezetője ugyanakkor a reform felfüggesztését kérte a kormánytól az esetleges tárgyalások idejére, valamint közvetítést a patthelyzet feloldásának közös megtalálására. Philippe Martinez, a radikálisabb CGT szakszervezet főtitkára jelezte: levelet ír a köztársasági elnöknek a reform felfüggesztését kérve, miközben ellenzéki képviselők azzal vádolták meg Emmanuel Macron államfőt, hogy „a mozgalom kifulladására játszik”.

Olivier Véran kormányszóvivő szerdán mindenesetre visszautasította a közvetítésről szóló felhívást, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a miniszterelnök és a köztársasági elnök is hajlandó közvetlenül tárgyalni az érdekvédelmi szervezetekkel. Arra is emlékeztetett, hogy a reform immáron a parlament által elfogadottnak tekintendő, s jelenleg az alkotmánytanács előtt van véleményezésen. A testületnek egy hónap áll rendelkezésre eldönteni, hogy kihirdethető-e a törvény.

Forrás: MTI

Hozzászólások ()

Friss hírek

Hogyan válassz beton kerítést? (x)

A beton kerítések egyre népszerűbb megoldást kínálnak azok számára, akik tartós és minimális karbantartást igénylő megoldást keresnek ingatlanuk köré. Nem csupán esztétikailag emelik az ingatlan értékét, de jelentős védelmet is adnak.

Read More »