Enyhülhet a feszültség a Balkánon

Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök között megegyezés született a két ország közötti kapcsolatok helyreállítását célzó, uniós javaslatra született megállapodásról – közölte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a két ország kapcsolatának rendezését célzó, úgynevezett Belgrád-Pristina párbeszéd hétfő késő este befejeződött ülését követően.

Borrell a szerb és a koszovói vezetők részvételével folyatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: a felek egyetértettek abban, hogy nincs szükség további megbeszélésekre a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat helyreállításához vezető út mérföldköveit rögzítő megállapodásról szóló európai uniós javaslatról. A brüsszeli tárgyalás során elért megállapodás új és fenntartható alapokra helyezi a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatokat – emelte ki.

„Előrelépés történt, de még további munkára van szükség annak biztosítására, hogy a megállapodásban foglaltakat végre is hajtsák. A felek kifejezték készségüket az iránt, hogy erőfeszítéseiket most ennek szentelik” – fogalmazott.

Közölte, hogy március folyamán újabb találkozót hív össze a két vezető részvételével Brüsszelben azzal a céllal, hogy lezárják a megállapodás végrehajtási mellékletről folytatott megbeszéléseket. A részletek tisztázására, valamint a magasszintű találkozó előkészítése céljából Miroslav Lajcak, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottja Belgrádba és Pristinába utazik – tájékoztatott.

A megállapodás részleteit ismertetve az uniós főképviselő közölte: a szöveg kimondja, hogy az emberek szabadon mozoghatnak a két ország között a kölcsönösen elismert útlevelük és rendszámuk használatával. Emellett diplomáik és képzésük kölcsönös elismerése által szabadon vállalhatnak munkát és tanulhatnak bármelyik országban, szükségtelen bürokrácia nélkül. A megállapodás egyúttal új gazdasági lehetőségeket teremt a fokozott pénzügyi támogatások, az üzleti együttműködés, valamint a Koszovóban és Szerbiában végrehajtott új beruházások révén.

Az egyezmény nem csak Koszovó és Szerbia számára fontos, hanem az egész régió biztonsága, stabilitása és jóléte szempontjából is – fogalmazott Borrel, hozzátéve, hogy a felek megállapodtak abban is, hogy tartózkodnak minden olyan fellépéstől, amely a feszültségek kiújulásához vezethet és kisiklathatja a tárgyalásokat. Az EU elvárja a felektől, hogy konstruktívan vegyenek részt a folyamatban – fűzte hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése azért is fontos mindkét fél számára, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.

Forrás: MTI