Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a világnak fel kell készülnie egy lehetséges madárinfluenza-járványra. A kérdés csak az, hogy mennyire kell aggódnia az emberiségnek most, hogy a H5N1 influenzavírus emlősökre is átterjedt?
A madárinfluenza eddigi legnagyobb mértékű kitörése világszerte tizedeli a baromfi- és vadmadár-állományokat. A gond csak az, hogy egyre több olyan esetet jelentenek, amikor a vírus madarakról emlősökre is átterjedt:
- az elmúlt hetekben Peruban 585 oroszlánfóka pusztult el madárinfluenzában;
- októberben a járvány egy spanyolországi nyércfarmon bukkant fel;
- Nagy-Britanniában pedig rókákban és vidrákban mutatták ki a vírust.
A WHO vezetője mindazonáltal úgy fogalmazott: a vírus emlősökre való átterjedését figyelemmel kell kísérni, de az emberre jelentett kockázat továbbra is alacsony, a fent említett esetek ugyanis nem jelentenek bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az hamarosan átterjed az emberekre.
A betegséget hordozó fajok egyre szélesedő köre mégis arra utal, hogy a veszély növekszik, és Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is megjegyezte, hogy nem tudja, meddig marad alacsony a kockázat az emberiséget tekintve.
A H5N1-ről mindeddig nem bizonyították, hogy emberről emberre terjedne. Mivel azonban a vírus folyamatosan változik, az 1997-es járvány kitörése óta folyamatosan fejlődik a madarakról emberre való „átugrás” képessége is. A jelenlegi terjedés mértéke – különösen Amerikában – aggasztó: ahogy a vírus új madár- és állatpopulációkkal találkozik, váratlanul új változatai jelenhetnek meg.
Különös aggodalomra ad okot az emlősök közötti terjedés, bár a szakértők egyelőre nem erősítették meg, hogy az oroszlánfókák egymástól kapták el a betegséget, nem pedig elpusztult, fertőzött tengeri madaraktól. És noha a spanyol nyércfarmon előfordult az állatok közötti megfertőződés, az emlősök közötti átvitel rendkívül ritkának tűnik.
A jelenleg létező madárinfluenza elleni vakcinák nem váltanak ki erős immunválaszt. A legtöbbet egy régi módszerrel állítják elő, amely időigényes folyamat. Ha mást nem, a WHO vezetőjének figyelmeztetése egyrészt remélhetőleg felkelti az érdeklődést az influenza elleni oltóanyagok gyártásának korszerűsítése iránt, másrészt hátha a világ komolyabban veszi a jelenlegi járványt.
A vírusok evolúcióját – legyen szó influenzáról vagy éppen a Covidról – nehéz megjósolni. A madárinfluenza esetében azonban a jelek elég aggasztóak ahhoz, hogy felkészüljünk a legrosszabbra, még akkor is, ha a kockázatok csekélynek tűnnek.
Forrás: The Economist / Reuters
