Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Franciaországban a szakszervezetek két héten belül második alkalommal hirdettek országos sztrájknapot a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. A keddi munkabeszüntetés az előrejelzések szerint ismét jelentős közlekedési fennakadásokkal jár majd együtt, miközben az utcai tüntetéseken várhatóan ismét százezrek vesznek részt.
A törvénytervezetet – amelynek legfőbb intézkedése a nyugdíjkorhatár jelenlegi 62-ről 64 évre emelése, valamint a teljes összegű nyugdíjhoz szükséges szolgálati év fokozatos meghosszabbításának felgyorsítása – hétfőn kezdte el megvitatni a nemzetgyűlés szociális bizottsága. A javaslat – amelyhez az ellenzék 7 ezer módosítót nyújtott be, ebből 6 ezret a baloldal – február 6-án kerül vitára a plenáris ülés elé.
A szakszervezetek által szervezett első tiltakozó napon, január 19-én a rendőrség szerint 1,1 millióan, a szervezők szerint 2 millióan vonultak utcára. A szakszervezetek legalább ennyi tiltakozóra számítanak kedden is, miután a felmérések szerint a reformot elutasítók aránya hétről hétre nő.
Belügyi források a 240 városban tervezett felvonulásokon 1,2 millió tiltakozóra számítanak, ebből 100 ezerre Párizsban. A rendőrség 11 ezer rendőrt és csendőrt mozgósít a felvonulók biztonságának szavatolására, a fővárosban 4 ezer rendfenntartó lesz az utcákon.
A sztrájk elsősorban ismét a közszférában, a távolsági és a közösségi közlekedésben, illetve az oktatásban találhat visszhangra. Az Air France légitársaság a belföldi és európai járatainak tizedét törölte, a tengerentúli járatokat viszont nem érinti a munkabeszüntetés.
https://www.instagram.com/p/CnxCtw0KVHT/
Élisabeth Borne kormányfő a hétvégén jelezte, hogy a korhatáremelésből nem enged, míg Gérald Darmanin belügyminiszter azzal vádolta meg a baloldalt, hogy káoszt akar teremteni az országban.
A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, és valamennyit jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.
A nyugdíjreformot Emmanuel Macron államfő már 2017-ben, az első mandátumát megelőző kampányában megígérte, majd a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozta be, de miután a törvénytervezet elfogadásához nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.
Forrás: MTI
