Szerbia katonákat és rendőröket küldene Koszovóba

A szerb kormány a csütörtök esti ülésén úgy döntött, hogy az államfő kérésével összhangban kérelmezni fogja a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó erőnél (KFOR), hogy szerbiai katonák és rendőrök mehessenek Koszovóba a feszült helyzet kezelése érdekében – jelentette be a szerbiai közszolgálati televízióban Aleksandar Vucic köztársasági elnök, aki maga is részt vett a kormányülésen.

Erre Szerbiának annak a határozatnak köszönhetően van lehetősége, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott ki szerb-koszovói háború lezárását követően 1999-ben, ám Belgrád korábban sosem kérte ezt.

Aleksandar Vucic elmondása szerint néhány száz, de ezernél nem több fegyveres Koszovóba lépését kezdeményezik, ám megismételte korábbi kijelentését is, miszerint nem bízik abban, hogy a kérést jóváhagyják.

Csütörtökön Vjosa Osmani koszovói elnök is utalt arra, hogy Szerbia kérni fogja a fegyveres erők Koszovóba telepítését, ugyanakkor azt is kijelentette: a szerb hadsereg 1999 óta nem léphet be Koszovó területére, és ez így is marad.

Koszovó északi részén hónapok óta robbanásközeli a helyzet. A helyi szerbek barikádállítással és a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőkre vezető utak elzárásával tiltakoznak az ellen, hogy a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen.

Amerika segítene enyhíteni a szerb-koszovói konfliktust

A választás elnapolásához vezetett a szerb-koszovói konfliktus

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén mintegy ötvenezer szerb él, míg további körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein.

Forrás: MTI

Hozzászólások ()

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »